Az országos reprezentatív szűrés eredményeinek feldolgozása hosszú időt vett igénybe – mondta Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Mind a 10 600 fő adatait egyenként ellenőrizni kellett, a laboreredményeket megvizsgálni, a több mint 12 ezer kérdőív értékelését elvégezni. A sajtótájékoztatóval egy időben a GeroScience tudományos folyóiratban az eredmények megjelennek.
Április végén már a kijárási korlátozások lazítása foglalkoztatott mindenkit, de ahhoz, hogy ezt biztonságosan kivitelezni lehessen, kellettek fertőzési adatok. Merkely Béla szerint már korábban is gondoltak rá, de ezzel vált biztossá, hogy kell egy ilyen kutatás, mert
Ekkor, április utolsó heteiben már számos magánadatot mértek, amelyek mutatták, hogy lehet lazítani, de nem volt egyetlen biztos, országos adat sem. Már ekkor is látszott azonban, hogy az idejében bevezetett korlátozó intézkedések hatásosak voltak, tömeges lakossági fertőzés nem lépett fel, az intézményi fertőzések száma volt jelentős.
„Mitől lesz egy adat ténylegesen megbízható?” – tette fel a kérdést Mag Kornélia, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. „Ezért veszünk reprezentatív mintát, amibe minden személynek van esélye belekerülni, de persze különböző valószínűséggel. Viszont ha valaki ténylegesen bekerül, egy előre meghatározott részét fogja képezni a népességnek. Ezért volt fontos, hogy minél magasabb részvételi arányt tudjunk elérni.”
A KSH kétlépcsős rétegzett mintát használt, amibe nem minden település kerülhetett bele, végül összesen 489 települést választottak ki a kutatáshoz. A mintánál figyelembe vették, hogy az adott településen volt-e már fertőzött, a település nagyságát, és egyéb adatokat, például a jövedelemre vagy végzettségre vonatkozó információkat. A második lépésben választották ki a személyeket, méghozzá véletlen szisztematikus módon. „Végül összesen 17 787 kijelölt személyben határoztuk meg a mintanagyságot” – mondta Mag Kornélia.
A kerethiba kicsit magasabb volt, mint amire számítottak (2315 fő), a sikertelen kapcsolatfelvétel vagy megtagadók száma pedig 3135 fő volt. Online 1164 ember töltötte ki a kérdőívet, a KSH telefonos lekérdezésére 10 584 ember válaszolt, az egyetemek pedig 589 embert éltek el. Közülük összesen 10 575 fő vett részt a mintavételben is. Voltak fix mintavételi pontok, mobil szűrőbuszok, a szakemberek szükség esetén az alanyok otthonában is elvégezték a szűrést.
Mivel reprezentatív mintáról van szó, ezt utólag súlyozni kellett, hogy ne csak a mintára vonatkozzon az eredmény. Valamekkora bizonytalanság van az eredményeket illetően, de összességében reprezentatív a felmérés, és a hibahatáron bőven belül van. Szám szerint 95 százalékos bizonyosságra mondható az eredmények pontossága.
Dr. Merkely Béla elmondta, hogy a kiválasztott 17 787 fő közül 12 236 fő töltötte ki a kérdőívet, 10 575 fő ment el tesztelésre, és összesen 10 474 főn végezték el a PCR- és szerológiai tesztet is, és töltötte ki a kérdőívet is. Ez a teljes minta 67,7 százaléka, ami még nemzetközi szinten is nagyon jó eredmény.
Ami a részvételi arányokat illeti, a Semmelweis Egyetem 4275 főt tesztelt (ez 71,4%-os részvételi arányt jelent), a Pécsi Tudományegyetem 2216 főt (63,7%-os részvételi arány), a Debreceni Egyetem 2275 főt (68,2%-os részvételi arány), a Szegedi Tudományegyetem pedig 1809 főt (63,6%-os részvételi arány).
Összesen 3 aktív fertőzöttet találtak
A szűrést május 16-án fejezték be, ekkor még a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján azt lehetett látni, hogy 2580 magánháztartásban élő volt koronavírus-pozitív. 884 fő volt, aki intézetben élt. Az országos méréseken belül is dominált a közép-magyarországi régió.
ebből 2 kórházban feküdt, vagyis igazolt, új típusú koronavírussal megfertőződött beteg volt. 70 szeropozitív esetet találtak, 1-nek nem volt kérdőíve közülük.
Így jött ki, hogy a populációs becslés aktív fertőzöttségre és átfertőzöttségre érdekes eredményeket hozott.
ami azt jelenti, hogy 10 ezer ember között 2,9 fő volt a fertőzött. Szeropozitív ember május 16-ig 56 439 fő lehetett a statisztika szerint, ami azt jelenti, hogy 10 ezer magyarországi lakosra 68 szeropozitív ember jutott.
A nyugdíjasok vonatkozásában magasabb volt a szeropozitív arány, mint az átlag.
Dr. Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke elmondta, hogy nagyon jó volt a mintafelvétel, a kérdőív, az epidemológiai előkészítés, mert igazolja a feltételezéseket, amelyeket józan paraszti ésszel következtetnénk.
Kiemelte, hogy azok között, akik találkoztak koronavírus miatt karanténra kötelezett emberrel, nagyobb arányban voltak szeropozitívak. Sokan voltak, akik erre a kérdésre nem válaszoltak, mert féltek attól, hogy kiderül: egy karanténba kényszerült emberrel találkoztak, nehogy koronavírusosak legyenek. Az is sokat számított, hogy valaki 2020 márciusa után járt-e külföldön.
Dr. Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke elmondta, hogy 75 százalék feletti részvételi arányok voltak Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár és Békés megyében, de az összes többi megyében is 60 százalék környékén voltak az értékek, ami nagyon jó arányt jelent.
Közép-Magyarország a régiók szempontjából a legnagyobb fertőzöttséggel rendelkezett, ez 4,9 tízezrelék volt. A szerológiai szinten Kelet-Magyarország volt a legfertőzöttebb: 79 tízezreléket mértek.
95 százalékos biztonsággal kerültek meghatározásra az értékek, egy becslés, ami felett és alatt is lehet a tényleges szám. A 8 régióban közel voltak a számok egymáshoz, 10 ezer lakosra becsülve 20 körüli maximum fertőzöttet becsültek, Pest megyében volt a legmagasabb ez a becslés (38). Ami az átfertőzötteket illeti, Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon lehetett a legmagasabb a régiók között.
Dr. Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke elmondta: nagyon fontos, hogy megfelelő globális és regionális eredményeket ismerjünk, és szerencsére a négy egyetem tökéletesen és hatékonyan le tudta fedni az ország egész területét.
Itthon sok fiatal esett át a víruson
Életkor szerint a becsült fertőzöttség és átfertőzöttség nem feltétlenül igazolta a korábbi híreket, ez is bizonyítja, hogy az anekdotikus feltételezések helyett tudományosan is megalapozott adatokra volt szükség. A kelet-magyarországi régióban az idősebb korosztály dominanciáját mutatják az eredmények, a központi régióban és a Dunántúlon viszont a fiatalok vannak túlsúlyban az átfertőzöttek között. Ez valószínűleg azért van így, mert a mobilisabb csoportok elsősorban itt élnek, míg a kelet-magyarországi régióba behurcoltuk a fertőzést.
Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás nem befolyásolta a fertőzések előfordulását, ugyanígy a testsúly sem jelentett szignifikáns különbséget. Vannak viszont olyan társbetegségek, ahol tendencia jellegűen magasabb az előfordulás azoknál, akik egyértelműen fertőzésen estek át. Ezek döntően szív eredetű megbetegedések, és egyéb krónikus betegségek, amelyek a tüdőt, vesét, májat érintik. Merkely Béla azonban elmondta: szerencsére itthon nem volt annyi eset, hogy ebből szignifikáns különbséget ki tudjunk mutatni.
Két tünet jelent meg nagyobb arányban a betegek között: az eredmények azt mutatják, hogy a szaglás- és ízérzészavar nagyon specifikus tünete a koronavírusnak, és a testszerte jelentkező erős izomfájdalom is.
A kutatást 50 nappal a korlátozó intézkedések megkezdése után végezték, jól mutatta ezek hatását, és megalapozta az újranyitást.
Az igazolt esetszámok alapján egy lefelé induló görbénél kezdték el ezt a vizsgálatot, és az eredmény relatíve nagy biztonsággal mondatta ki, hogy nyáron valószínűleg egy nyugodtabb helyzet fog várni minket, és a járvány további lecsengése a legvalószínűbb szcenárió. A behurcolt esetek azonban bármikor hozhatnak újabb fellángolást, olyan helyekről, ahol nem csendesedik a vírus. Ilyen például Bulgária vagy Ukrajna, utóbbiban a magyar lakta területeken is látható egy nagyobb növekedés, Bulgáriában pedig többszörös érték jelentkezik, mint a járvány első szakaszában.
A jövőben két további keresztmetszeti szűrés lesz, 2021. május 1-ig, ami csak 1500 főben fed át az első minta populációjával. A következő esély a járvány fellángolásra ősszel lesz, amikor a gyerekek újra iskolába járnak, és hidegebb napok elé nézünk, ekkor megnő a vírus reprodukciósszám-értéke. Szeptember vége, október lehet a következő keresztmetszeti szűrés, ha egy esetleges második hullám veszélye felbukkan.
A 24.hu-nak Merkely Béla elmondta, hogy az alacsony átfertőzöttség elsősorban valószínűleg az időben bevezetett korlátozási intézkedéseknek köszönhető, Magyarország gyakorlatilag a nulladik órában lépett, és rendelte el a szabályozásokat. Hiába volt így szigorúbb például Olaszországban vagy Spanyolországban a karantén, a magyar intézkedések ezért bizonyultak hatékonyabbnak. A szakértő azt sem tartja kizártnak, hogy az itthoni adatokban a BCG oltásnak is van szerepe, egyelőre azonban erre nincs konkrét bizonyíték. Később ezt lehet majd kutatni, hiszen több másik országban is végeztek átfogó tesztelést, az így létrejövő adatbankból pedig messze menő következtetéseket lehet majd levonni, többek között az oltási rendszerek hatékonyságára is.
A Semmelweis Egyetem rektora azt is elmondta, hogy a szerológiai vizsgálatokat az FDA által jóváhagyott, 99 százalékos pontosságú tesztekkel végezték, és mivel a járvány közepében voltunk éppen, nagy bizonyossággal megállapítható, hogy jó eredményeket adtak. Más lehet az eredmény, ha fél évre rá végezzük el a teszteket, de az egy-két hónapos fertőzöttséget tökéletesen kimutatták a H-UNCOVER kutatásban.
