Nemrég jelent meg az első tudományos kutatás, ami egyértelműen összefüggésbe hozta a légszennyezettség mértékét a koronavírus-fertőzések súlyosságával. A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy ha a fűtésből, közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó rendkívül apró, egészségkárosító részecskék (PM2,5) koncentrációja egy köbméterben tartósan csak egy mikrogrammal is magasabb volt, az 15 százalékkal megdobta a COVID-19 halálozási rátáját (a WHO ajánlása szerint a PM2,5 napi átlagos koncentrációja köbméterenként legfeljebb 25 mikrogramm lehet).
A kutatók az Egyesült Államok szinte teljes területéről gyűjtöttek légszennyezettségi adatokat 2000 és 2016 között, és megállapították, hogy a levegőminőség tényleg alapvető tényező lehet a fertőzés súlyosságában. New Yorkban például április 4-éig (a kutatás ekkor zajlott) összesen 248 ember életét lehetett volna megmenteni egyszerűen azzal, ha a megelőző időszakban csak az említett köbméterenkénti egy mikrogrammal csökkentik a légszennyezést a városban. Szakértők már korábban is pedzegették, hogy a légszennyezettség súlyosbíthatja a járványt – de mit is jelent ez pontosan?
Gyullad a tüdő, gyengül a szív
A légszennyezés komoly terhet ró az egészségre, világszerte évente több mint 4 millió ember idő előtti haláláért felelős, a PM2,5 csak Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálozását okozza, és ezek az emberek átlagosan több mint tíz évet veszítenek az életükből.
Ha valaki hosszú távon érintett, annál légzőszervi, szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegségek jelentkezhetnek, ezek pedig súlyosbítják az új koronavírus-fertőzés lefolyását. Ugyanakkor a rövid ideig tartó magas légszennyezettség is jelentősen meg szokta növelni a különböző megbetegedések számát. 1952-ben például az öt napig tartó hírhedt londoni szmog során 150 ezer embert vittek kórházba, és több mint négyezren haltak meg.
egy Delhiben élő ember tüdeje pedig úgy károsodik, mintha naponta hat cigit szívna el.
Az EPHA, vagyis az Európai Közegészségügyi Szövetség egy cikkében hívja fel a figyelmet arra a kutatásra, ami kimutatja: a 2003-as SARS-járványban 84 százalékkal nagyobb eséllyel hunyt el az, aki közepesen szennyezett levegőjű területen élt, mint az, aki viszonylag tiszta levegőben töltötte a mindennapjait. Akit nem érint ilyen súlyosan a légszennyezés, annak is irritálhatja a nyálkahártyáját a szennyeződés, azt pedig tudjuk, hogy a gyulladt nyálkahártya hatástalanabb védelmet nyújt a vírusokkal szemben, mint az egészséges.
Egy, az Environmental Health tudományos folyóiratban megjelent pekingi kutatás azt vizsgálta, hogy a városban 2008 és 2014 között hogyan változott az influenzához hasonló betegségek (influenza-like illnesses, ILI) előfordulása a légszennyezettséghez képest, és kiderült, hogy van összefüggés a levegőben található káros anyagok és az ILI-kockázat között. Hasonló eredményre jutott egy koreai kutatás is.
Utaznak a vírusrészecskék a szennyeződéseken?
A légszennyezettség ezen hatása és a járvánnyal való összefüggése tiszta sor – csakhogy lehet másik oka is annak, hogy a rossz levegőminőség segíti a COVID-19 terjedését, ez pedig az, hogy a vírus megtapadhat a szálló por részecskéin, így nagyobb távolságot tehet meg, és hatékonyabban fertőzhet.
Ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyelőre nem bizonyított, de készültek már olyan kutatások, amelyek inkább afelé mutatnak, hogy néhány órán keresztül tényleg fertőzőképes maradhat a szennyeződéseken megtapadó kórokozó. Érdemes megjegyezni, hogy bár rengeteg olyan kutatás készült már, ami azzal foglalkozik, hogy szennyezett levegőben több a légzőrendszert érintő vírusos megbetegedés, kifejezetten kevés vizsgálta azt, hogy ez jelentheti-e a vírusok szennyeződés okozta terjesztését, illetve hogy
A Torontói Egyetemen egy kutatócsapat kísérletei kifejezetten ezt a témát vizsgálják, hogy a mikroorganizmusok fertőzőképességét hogyan befolyásolja a levegő szennyezettsége. Úgynevezett bakteriofágokkal, vagyis baktériumokat támadó vírusokkal kísérleteznek, amelyek nem veszélyesek az emberre. Megállapították, hogy egyes kórokozók fertőzőképességét csökkenti, másokét növeli a légszennyezés jelenléte.
Az Iowai Állami Egyetem kutatói a magas patogenitású madárinfluenza 2015-ös terjedését vizsgálták, és megállapították, hogy a kórokozó a szálló por részecskéin megtapadva juthatott el messzebbre, és fertőzhetett hatékonyabban.
A téma akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a Bolognai és a Bari Egyetem kutatói tanulmányukban feltételezték, hogy a levegőben található szennyezőrészecskék vihetik messzebbre a koronavírust. Az Olasz Környezetegészségügyi Társaság korábbi kutatásokra utalt, amelyek bizonyították: az influenza és a kanyaró is képes potyautasként tovább jutni a levegőben a szálló poron megtapadva, annak ellenére, hogy alapvetően nem levegőben terjedő vírusok. A kutatók szerint a Pó-völgyben a megbetegedések összecsengenek a légszennyezettség változásával.
A kutatás viszont még nem ellenőrzött szakértők által, nem jelent meg egy tudományos szaklapban sem, sok kutató pedig elmarasztalta, mondván, egyáltalán nem bizonyított a légszennyezés és a vírus messzebbre jutása közötti kapcsolat.
A Nature-ben megjelent összefoglaló cikk szerint évekbe telhet, mire ezzel kapcsolatban meggyőző bizonyítékokat tudnak összegyűjteni a kutatók. Alapvető félreértésre adhat okot, hogy mit nevezünk levegőben terjedő (airborne) vírusnak: a WHO meghatározása szerint az 5 mikrométernél kisebb átmérőjű, vírusokat terjesztő aeroszolokat, amelyek tovább a levegőben maradnak, mint a cseppfertőzéssel terjedő vírusok, és messzebbre is el tudnak jutni. Ez azonban nem takarja azt az esetet, ha egy-egy nagyobb részecskén megtapad a vírus, és úgy jut el kicsit messzebbre, mint egyébként tenné.
A Nature több kutatást is említ a témában: az egyiket a koronavírus-járvány epicentrumában, a kínai Vuhanban végezték, kórházak körül, bevásárlóközpontoknál begyűjtött levegőmintákat vizsgáltak meg, és mindenhol találtak SARS-CoV-2 RNS-eket – ez azonban még nem bizonyítja, hogy fertőzőképes vírusok is jelen vannak. Egy szingapúri kutatás ugyanezt vizsgálta, de nem talált perdöntő bizonyítékot, egy nebraskai kutatásban pedig azonosítottak ugyan vírusokat, de fertőzőképteleneket. Egy másik amerikai kutatásban azonban laboratóriumi körülmények között sikerült kimutatni, hogy a kórokozó fennmarad az aeroszol-részecskékben, és
Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a kutatás sem független szakértők által jóváhagyott, tudományos folyóiratban megjelentetett tanulmány.
Míg a bolygón máshol a világjárvány következtében egyre javul a levegő minősége, hiszen a repülőközlekedés szinte teljesen leállt, a kijárási korlátozások miatt kevesebbet közlekednek az emberek, bezártak a gyárak, visszaesett az erőművek termelése, addig egész Európában, és különösen térségünkben – Lengyelországtól Bulgáriáig – ennek pont az ellenkezője tapasztalható: nemhogy csökkent volna, még nőtt is a légszennyezés.
Itthon a hulladékégetés a legnagyobb baj
„Ennek három oka van” – mondta el a 24.hu-nak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. „Az első az, hogy az emberek otthon maradtak, többet fűtöttek fával, sőt nedves fával, ami jóval több szennyező anyagot jelent, mint amikor száraz fával tüzelnek. Sokan fűtenek lignittel is, ami Nyugat-Európában már tilos, itthon meg évente 400 ezer tonnát tüzelnek el belőle a háztartásokban. De jellemző, hogy mindenféle hulladékot is rádobnak a tűzre, pedig ezt jogszabály tiltja.” Az illegális hulladékégetésért akár 300 ezer forint büntetés is járhat , de a hatóságoknak nincs elég erőforrásuk és emberük, hogy ennek érvényt is szerezzenek.
„Ahogy megyünk ki a fűtési szezonból, úgy kezdődtek meg a tavaszi zöldhulladék-égetések is, ami önmagában is rendkívül káros, de sokszor még műanyagot és más szemetet is dobnak a tűzre, és így szó szerint halálos mérgek kerülnek a levegőbe” – folytatta Lukács András. „Ráadásul az időjárás sem kedvezett nekünk, a világjárvány kitörésekor a levegő nem távozott a Kárpát-medence területéről, sem oldalirányban, sem felfelé.”
Szerencsére most már azért javul a helyzet, szelesebb időszakon vagyunk túl, és a fűtési szezonból is megyünk kifelé. Fontos azonban, hogy mindenkiben tudatosuljon: az égetés, és különösen a hulladékégetés nagyon komolyan hozzájárul a légszennyezéshez, ami még világjárvány nélkül is komoly egészségügyi problémákat okoz. A PM2,5 szennyeződések 80-85 százalékáért itthon a háztartások felelősek, és kevesebb mint 10 százalékáért a közlekedés – ezért nem olyan drasztikus a térségünkben a kibocsátáscsökkenés, mint a többi országban.
Kiemelt kép: iskolát fertőtlenítenek Kínában. Ezequiel BECERRA / AFP