Szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárványnak, vagyis pandémiának minősítette az új koronavírust, és felhívta a figyelmet arra, hogy a következő hetekben valószínűleg a megbetegedések számának drasztikus növekedésére és a halálozások számának emelkedésére kell majd számítanunk. Ez elég rosszul hangzik, de Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO etióp főigazgatója arról is beszélt, hogy a pandémia kihirdetésének egyik célja az, hogy még jobban felhívja az érintett országok figyelmét arra: cselekedni kell, mert a vírus terjedése még megállítható.
Legutóbb 2009-ben hirdetett világjárványt a WHO, ekkor a H1N1 miatt szólította fel az országokat a komolyabb intézkedésekre. Idén január 30-án csak globális népegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, most valószínűleg az egyre gyorsabb európai terjedés miatt hirdették ki a pandémiát. Gebrejeszusz szerint
Egyébként ritkán használják a pandémia kifejezést, mert felesleges pánikot kelthet.
Mi határozza meg a világjárványt?
Az, hogy mi számít pontosan világjárványnak, nincs kőbe vésve: az influenzával kapcsolatban úgy határozta meg a WHO, hogy egy olyan fertőzésről van szó, ami majdnem egy időben zajlik világszinten. Alapvetően emberekre kell veszélyesnek lennie, és emberről emberre kell terjednie. Több kritika érte már a WHO-t amiatt, hogy nincs hivatalos meghatározása a világjárványnak, de egyelőre a világszervezet az éppen aktuális helyzet alapján dönti el, érdemes-e kihirdetni a pandémiát, nincs hivatalos kritériumminta, amiknek meg kell felelnie.
“81 countries have not reported any #COVID19 cases, and 57 countries have reported 10 cases or less.
We cannot say this loudly enough, or clearly enough, or often enough: all countries can still change the course of this pandemic”-@DrTedros #coronavirus
— World Health Organization (WHO) (@WHO) March 11, 2020
„A pandémia kifejezést nem lehet felelőtlenül használni, mert ez a szó indokolatlan félelmet okozhat és azt a látszatot keltheti, hogy a vírus elleni harc véget ért. A koronavírus világjárvánnyá történő minősítése nem változtat a WHO hozzáállásán. Nem változtat azon sem, amit a WHO tesz a járvány megfékezésében és azon sem, hogy az országoknak mit kell tenniük ennek érdekében” – mondta a főigazgató.
Mit jelent ez a vírusfertőzésre nézve?
Fontos tudni: az, hogy a WHO pandémiává emelte az új koronavírus okozta fertőzést, még nem jelöli a betegség súlyosságát: az IFLScience szerint még mindig csak hatból egy koronavírusos beteg állapota súlyos. A kihirdetés inkább onnan eredhet, hogy az elmúlt két hétben Kínán kívül (ahol már, úgy tűnik, túl vannak a járvány nehezén) tizenháromszorosára növekedett a betegek száma. Ehhez persze jócskán hozzáad az olaszországi gócpont, ahol rendkívül gyorsan terjed a betegség.
A vírus, ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk, azért tud ilyen gyorsan és ilyen hatékonyan terjedni, mert nem okoz súlyos tüneteket: a megbetegedettek legtöbbje nem is tudja, hogy koronavírussal fertőzött, egyszerű náthának, enyhébb vagy durvább influenzának nézik. Így a vírus sokkal hatékonyabban tud terjedni, mintha súlyos tüneteket okozna, hiszen ilyenkor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megakadályozzák, hogy más elkapja tőlük a vírust.
A WHO és más szakértők szerint a megbetegedések száma éppen ezért nem is fedi a valóságot, valószínűleg sokkal több a fertőzött, akik nem tudnak róla, hogy betegek, és így viszik tovább a vírust másokra. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy ez az első koronavírus-pandémia, ez az első olyan világjárvány is, amit lehetőségünk van kordában tartani.
Nem szabad félvállról venni, de rettegni sem kell
Hiába WHO vészhelyzet, a koronavírustól nem érdemes rettegni, be kell viszont tartani az alapvető higiéniás ajánlásokat, és körültekintően kell eljárni, hogy ne legyen még nagyobb járvány. A mindennapokban annyit tehetünk, hogy nem nyúlkálunk az arcunkhoz, és ha tudunk, otthonról dolgozunk, a tömegközlekedésen kesztyűt viselünk, amit gyakran mosunk, és vírusölő kézfertőtlenítőt használunk. A leghatásosabb fegyver a fertőzés megelőzése érdekében továbbra is a gyakori és alapos kézmosás, ami szaporodásképtelenné teszi a vírust.
