Kihirdette a kormány, hogy rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetnek az ország teljes területére a koronavírus miatt. Ez a legszélesebb jogosítványt biztosítja a hatóságok számára az eredményes védekezéshez, és olyan rendelkezésekkel jár, mint az egyetemek bezárása, a határok ellenőrzése, a 100 fős beltéri és 500 fős kültéri rendezvények betiltása – a teljes listát ebben a cikkünkben találja.
De miért pont 100 és 500 fő fölött tilos rendezvényeket szervezni, és mennyire kell figyelni a mindennapokban a nagyobb tömegekkel való érintkezés során? Elmehet egyáltalán a barátai születésnapjára, vagy mondjon le mindent a vírus miatt? Dr. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvost kérdeztük arról, hogy érdemes viselkedni a jelenlegi helyzetben.
Miért pont 100 fő fölött nem szabad zárt téri rendezvényeket szervezni?
Ez a szám valójában becslés, nincs konkrét oka annak, hogy miért pont 100 főben határozták meg a limitet. Egy határértéket mondani kell, a százfős rendezvények pedig már akkorák, hogy érdemes lehet őket szabályozni. „Nagy különbség nincs a nyolcvan fő és a százhúsz fő között” – mondta el a 24.hu-nak Falus Ferenc. „Valahol meg kell húzni a határt, hogy tanácsot lehessen adni. Járványügyi szempontból a legjobb az lenne, ha senki nem találkozna senkivel, de ez nyilván nehezen megoldható. A száz főnek egyébként az a hátránya, hogy kisebb rendezvényeket megenged, amelyeken szintén van fertőzési kockázat.
De minél több ember jön össze egy térben, annál inkább nő az esélye annak, hogy megfertőzik egymást.
Van különbség aközött, hogy zárt vagy nyílt területen történik az összejövetel?
Abszolút van: sokat számít, hogy az a sok ember egy zárt helyiségben van, vagy kinn az utcán. „Ha egy méter távolságra állunk egymástól, és szabad levegőn vagyunk, akkor sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy egymást megfertőzzük, mintha egy asztalnál ülnénk zárt térben” – mondja Falus Ferenc. De számít például az is, ha valaki dohányzik, mert a füst kifújásakor is juttathat vírusokat a levegőbe, amiket könnyedén el lehet kapni ugyanabban a légtérben.
Indokolt egy ilyen intézkedés bevezetése?
Minden kontaktus magában hordozza a fertőzés lehetőségét, ezért minden olyan intézkedés, ami a találkozásokat korlátozza, indokolt lehet egy járványhelyzetben. Más kérdés, hogy meddig tartható fenn egy ilyen korlátozó állapot, mivel az efféle intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági károkkal járnak.
– hiszen ha az emberek nem járnának dolgozni, annak komoly következményei lehetnek.
„Ez a járvány hosszan gyűrűző, komoly gazdasági kárt fog okozni” – mondja a szakértő. „Már most kevesebb a turista Budapesten, emiatt az éttermeknek sincs akkora forgalmuk, mint korábban, ami fizetés nélküli szabadságokkal és elbocsátásokkal járhat.” De igaz ez gyakorlatilag minden más ágazatra: egy hosszú járvány nagyon meg tudja viselni az ország gazdaságát.
Falus Ferenc szerint ilyen szempontból nem az számít, hogy nem lehet iskolába járni, vagy nincsenek tömegrendezvények, hanem az, hogy ez az állapot mennyi ideig marad így.
Milyen rendezvényeket mondjak le, mire menjek el?
Tehát, ha a debreceni esettől eltekintünk, Budapesten 130-1300 koronavírusos járkálhat, valószínűleg mindenkinek van olyan ismerőse, aki legalább egyvalakit ismer közülük.
Gyülekezés szempontjából a veszélyt inkább az adja, hogy olyan emberek találkoznak-e, akik egyébként is sokat vannak együtt. „Minél több helyről jönnek össze az emberek, annál nagyobb a fertőzés kockázata. Azok, akik egy munkahelyen, egy légtérben dolgoznak, minden nap együtt vannak, ez kisebb kockázatot jelent, mintha az ország különböző településeiről, tegyük fel, húszan találkoznak, ők gyorsan körbeviszik a betegséget mindenhová” – mondja Falus Ferenc.
A munkahely például így kisebb kockázatot jelent, mint a színház, a mozi vagy egy szórakozóhely.
Ezen kívül mit tehetek még, hogy csökkentsem a fertőződés esélyét?
Alapvetően a tömegek kerülésén kívül az embernek a saját mindennapi szokásait kell gyökeresen átalakítania, ha biztonságban szeretné érezni magát. „Olyanokra érdemes gondolni, hogy ha viszket a szemem, nem vakarom meg, vagy nem fújom el a gyertyát a születésnapi tortámon” – magyarázta Falus Ferenc. „Ha valaki fertőzött, a gyertyafújással szétteríti a vírusokat a tortán, a többiek pedig megeszik azokat, és megfertőződhetnek.”
Fontos tudni, hogy nem mindenki kapná el a vírust még így sem, az új koronavírus ugyanis nem fertőz olyan agresszívan, mint például a kanyaró. „Ha egy darab kanyaróvírust beengednék egy emberekkel teli szobába, ahol a legtöbben átestek már rajta, vagy be vannak oltva ellene, rövid idő alatt biztosra vehető, hogy egy-két embert így is megfertőzne” – mondja a szakértő.
Az olyan potenciálisan halálos, de gyengén fertőző vírusokban, mint a koronavírus, az a veszélyes, hogy nem okoznak komoly tüneteket, ezért gyakran észrevétel nélkül terjesztjük őket.
A vírus pedig így él túl: enyhe, influenzaszerű tüneteket produkál sok embernél, akik ezért nem mennek rögtön orvoshoz, és továbbadják a fertőzést. „Az olyan halálos vírusnak, ami azonnal komoly tüneteket produkálva fertőz, nincs nagy jövője. Egy beteg előbb-utóbb kevesebb, mint egy embert fog megfertőzni, és így a járványnak vége van” – mondta Falus Ferenc. A koronavírusban pont ez a veszélyes: sokszor észrevétlenül terjed.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
