Szerdán érkezett a hír, hogy megvan az első két koronavírussal fertőzött beteg Magyarországon: két iráni, nálunk tanuló férfiról van szó, akik hazájukban kaphatták el a vírust. Állapotuk nem súlyos, de egész biztosan vírushordozók, ezért karanténba zárták, és megfigyelés alatt tartják őket. Azóta két új betegről tudunk, egyikük egy debreceni férfi, a másikuk pedig az egyik iráni férfi párja.
De mit is jelent pontosan egy ilyen karantén? Hogy kell elképzelni az iráni fiúk mindennapjait? Hány ember karanténba zárására vagyunk felkészülve? Lesz-e itthon városi, területi karantén? Be kell-e vásárolni a lisztből meg a cukorból? Dr. Falus Ferenc volt tiszti főorvost kérdeztük a magyar karanténhelyzetről.
Mit jelent pontosan a koronavírus-karantén?
„Először is érdemes tisztázni, hogy mit értünk pontosan karantén alatt. Ilyenkor eltávolítunk valakit egy közösségből, aki beteg, a közösség megóvása érdekében. Már a Bibliában is megjelenik, de a középkorból is lehet hallani olyan történeteket, hogy a hajókat nem engedték kikötni, amíg ki nem derült, mennyire súlyos rajtuk a terjedő betegség.
A karantén tulajdonképpen egy kényszerintézkedés, egy luxusbörtön, a beteg minket véd azzal, hogy a fertőzést nem terjeszti az alatt az idő alatt, amíg karanténban van
– mondta a szakember.
A karanténnak fokozatai vannak, az első az, amiben jelenleg például a két iráni fiú éli a mindennapjait: a betegeket kórteremben izolálják el, és megvárják, amíg már nem fertőznek, laborvizsgálat után pedig mehetnek haza. Ezt hivatalosan járványügyi zárlatnak nevezik, ha otthon zajlik, akkor pedig járványügyi megfigyelésnek – írja a TASZ. Ennél egy fokkal súlyosabb, de még mindig ebbe a fokozatba tartozik, ha alacsonyabb légnyomásos kórteremben kell elhelyezni a betegeket, erre általában akkor van szükség, ha a vírust nagy mennyiségben lehet kimutatni a szervezetükben, és nagyon betegek.
Ilyen alacsony légnyomásos kórteremből viszont mindössze kettő áll rendelkezésre Magyarországon. „Ha nagyobb járvány lesz Magyarországon, valószínűleg annyian átesünk a betegségen, hogy nem is lesz ilyen kórtermekre szükség nagyobb mennyiségben” – mondta Falus Ferenc. „De nehéz megbecsülni, hogy mennyi kapacitásra lesz szükség, és hogy mennyire kevés az a felszereltség, amink van.”
A következő karanténfokozat az, amikor egy kerületet, várost vagy egy adott lakosságcsoportot akarnak elkülöníteni az egészséges lakosságtól, azaz nem lehet a körzetet elhagyni, és rendszeresen ellenőrzik az itt élőket. Ez zajlott az elmúlt hetekben Észak-Olaszországban. Kínában viszont ennél is komolyabb a helyzet: itt már egész tartományokat zártak el, és körzetekre lebontva szervezik meg az emberek ellátását és az egészségügyi ellenőrzésüket. Itt 60 millióan kerültek karanténba.
A karantén egyébként nagyon fontos intézkedés egy új kórokozó megjelenése esetén egészen addig, amíg nincs megfelelő védekezés ellene. Időt próbálunk nyerni ezekkel az intézkedésekkel, azt lehet mondani, hogy Magyarország például három hónapot nyert, hiszen csak most diagnosztizáltak beteget az országban
– mondta Falus Ferenc.
A Magyarországon eddig regisztrált betegek karanténja valószínűleg úgy néz ki, hogy a szobájukat nem hagyhatják el, a nővérek és orvosok pedig megfelelő védőfelszerelésben mehetnek be hozzájuk. A hozzátartozókat és barátokat ilyenkor általában csak akkor engedik be, ha a betegség nem bizonyított, csak a gyanúja áll fenn, és akkor is csak úgy, ha megkapták a megfelelő oktatást a védőfelszerelés használatáról, és nyilvántartásba vették őket a látogatásuk során.
A kórházban elrendelt járványügyi elkülönítés esetén az intézménynek biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, az „egészségügyi textíliát”, vagyis valamilyen pizsamához hasonló ruhaneműt – írja a TASZ. A beteg elkülönítése alapvetően a gyógyulásig, míg a járványügyi megfigyelés ideje az új koronavírusos megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (a beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeknél) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart.
Jogszabályok a koronavírusos karantén elrendelésére
A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedések körében foglalkoznak a karanténnal. A járványügyi intézkedéseket alapvetően az országos tiszti főorvos rendeli el. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.
A döntéshozóknak számos jogi eszköz áll rendelkezésre egy járványhelyzet kezelésére. Bizonyos területeken korlátozhatják vagy akár meg is tilthatják a személyforgalmat, a lakosok egymással való érintkezését, valamint egyes intézmények működését.
Fontos tudni, hogy a közegészségügyi hatóság korlátozhatja a személyes szabadsághoz fűződő jogok gyakorlását, a betegek jogait, valamint intézkedések tűrésére és megtételére kötelezhet. Ennek megfelelően járványügyi elkülönítést köteles elrendelni a fertőzőképesség idejére a betegséget észlelő orvos, illetve járványügyi ellenőrzés alá vonhatók azok a személyek, akiknek szervezetében megtalálható a kórokozó, ám a fertőző betegség egyik szakaszában sincsenek – írják a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői.
Viszont a járványügyi rendelkezések a TASZ szerint semmilyen formában nem korlátozhatják a szólásszabadsághoz való jogot. Ez azt jelenti, hogy valaki, akit karanténba zárnak, nemcsak a karanténról magáról tudósíthat, hanem
Az egészségügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott minisztériumi rendelet az egyes vírusokra egyedi protokollt állapít meg. Mivel a koronavírus legújabb faja a SARS-féle változattal 80 százalékban megegyezik, elképzelhető, hogy az e fertőzés terjedésére megállapítotthoz hasonló eljárási rend kerül bevezetésre. Ezek szerint az orvosok, kórházak kötelesek az érintetteket bejelenteni és nyilvántartani, valamint a tüneteket produkáló személlyel szoros kapcsolatot létesítő személyek felderítését is elrendelni.
Aki súlyos légúti tünetegyüttesben szenvedő beteggel közvetlen kapcsolatba kerül, azt az utolsó kontakttól számított 14 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezen időszak alatt otthonában kell tartózkodnia, lázát naponta kell mérnie, és jeleznie kell kezelőorvosának, ha egészségi állapotában bármilyen változás állna be.
Nem kell betárazni lisztből
Falus Ferenc szerint elég kicsi az esélye annak, hogy itthon egész városokat karanténba zárjanak, sőt még budapesti kerületeknél sem kell erre számítani – így az elmúlt napokban tapasztalható tartósélelmiszer-betárazás teljesen felesleges. Viszont az előfordulhat, hogy ha egy kisebb településen felüti a fejét a vírus, ott ki- és bejárási tilalmat rendelnek el, és elszigetelik a lakosságot.
Ha kis helyen nagyon sok megbetegedést regisztrálnak, az emberről emberre való folyamatos terjedés a közösségben megvalósul, akkor lehet, hogy van értelme lezárni egy falut vagy kisvárost
– mondta a szakértő.
Ennél kisebb közösségben is felbukkanhat a vírus, például egy iskolában, amikor általában szüneteltetik a tanítást, és hazaküldik a diákokat két hétre. „Ez nem karantén ilyen értelemben, csak azt kérik a szülőktől és a diákoktól, hogy önkéntesen maradjanak otthon” – magyarázta a szakértő. Azoknak, akik egy ilyen közösségben tünetmentesek, és nem biztos, hogy fertőzöttek, az otthoni önkéntes elzárást szokták javasolni, ami segít meggátolni a vírus terjedését.
Mi lesz, ha megvan a koronavírus elleni vakcina?
Nagyon nehéz megjósolni, hogy hány tünetmentes hordozó lehet Magyarországon, mivel mostanáig nem lehet bárhol koronavírus azonosítására képes vértesztet készíteni az országban, csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriuma végezhet ilyesmit. „Lehet, hogy most már hamarosan engedélyezik a vizsgálatot több helyen is, de az én véleményem szerint eddig azért nem tették, mert az első beteget ők akarták megtalálni” – mondta Falus Ferenc.
Kutatók nagyjából egy-másfél évre becsülik azt az időszakot, ami alatt kifejleszthetnek a koronavírus ellen vakcinát, és el is juttathatják a fertőzött országokba. Több mindentől függ azonban, hogy egy adott terület mikor kaphatja meg a gyógyszert. „Ha bejelentik, hogy megvan a védőoltás a vírus ellen, attól még nem lesz azonnal tömeges hozzáférés” – mondta Falus Ferenc.
Az a legjobb eset, ha egy ország saját maga le tudja gyártani a szert, mert nyilvánvaló, hogy addig nem fogja eladni a felfedező és legyártani képes ország egy másiknak, amíg nála vannak betegek.
Ha a vakcinát például Kínában sikerülne kifejleszteni, és mi nem tudjuk legyártani, akkor valószínűleg nagyjából egymilliárd ember beoltása után kezdenék egyáltalán árulni a gyógyszert.
Ahhoz, hogy egy ilyen vakcinát le tudjunk gyártani, a legfontosabb, hogy meglegyen a „recept”, valamint hogy rendelkezésünkre álljon hozzá a technológiai háttér. Egyelőre azonban nagyon nehéz megbecsülni, hogy hányan tudják majd saját maguk előállítani a gyógyszert, és mennyire lesz ez drága folyamat.
Kiemelt képünkön: védőruhás személyzet ételt visz a pácienseknek egy karanténként működő vuhani szállodában 2020. február 5-én. MTI / EPA / Costfoto / YFC
