Tudomány

Több áttörést is elért idén az orvostudomány

Végre jöhet a férfi fogamzásgátló, ami elég fájdalmas lesz, de legalább évente csak egyszer kell beadatni. Lassan megfejtik az egyre terjedő e-cigaretta járványt, megalkották a világ legmodernebb robotkezét, és óriásit léptek előre az ebola ellenszere és az AIDS gyógyítása felé. Ezek voltak 2019 legfontosabb történései az orvostudományban.
Korábban a témában:

Vége az inzulininjekcióknak

Februárban a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai bemutattak egy apró okos pirulát (SOMA – self-orienting millimeter-scale applicator), ami a gyomorba kerülve egy apró tű segítségével periodikusan megfelelő mennyiségű inzulint enged a szervezetbe, eleget a vércukorszint olyan mértékű csökkentéséhez, mint amit a bőrön át adott injekcióval érnek el.

A kapszulán belül az inzulint kibocsájtó tűt egy összenyomott rugóhoz erősítik, melyet egy cukorkorong tart a helyén. Ahogy a beteg lenyeli a kapszulát, a gyomorfolyadék feloldja a cukrot, az elengedi a rugót és belövi az injekciót a gyomorfalba. A technológia még a klinikai tesztekre vár, de ha ezek is lezajlanak, akár teljesen tűmentes élete lehet még annak is, aki cukorbeteg.

Fotó: iStock

Az immunrendszer főkapcsolója

A Manchesteri Egyetem kutatói kulcsfontosságú molekuláris útvonalat találtak az immunrendszerben. A felfedezés segíthet az autoimmun betegségek, bizonyos daganatok, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex és a Crohn-betegség hatékonyabb kezelésében. A 10 éven át tartó kutatás során kiderítették, hogy a mikroRNS-142 nevű molekula szabályozza a szupresszor T-limfocitákat, amelyek többek közt az autoimmun betegségekkel szemben nyújtanak védelmet. A szakértők szerint felfedezésüket akár már néhány éven belül kamatoztathatják a gyógyszergyártásban.

Egy lépéssel közelebb a HIV legyőzéséhez

Úgy tűnik, őssejtbeültetéssel kezelhető lehet a HIV – legalábbis ez derült ki abból a márciusban publikált londoni kutatásból, ami szerint ezzel a módszerrel már a második beteget sikerült meggyógyítani. Olyan őssejt-transzplantációról van szó, ahol a donorból származó ritka genetikai mutáció ellenállóvá teszi a recipienst a HIV-vel szemben, de ez mégsem jelent megoldást minden betegnek. Az eljárást, és annak korlátait egy külön cikkünkben ismertettük részletesen.

Fotó: iStock

Megvan az ebola ellenszere

Az AIDS gyógyítása felé még csak elindultunk, az ebola ellenszeréhez viszont megérkeztünk 2019-ben: a WHO a 2018-as kongói ebolajárvány nyomán indította el 4 ebolagyógyszer hatékonyságának vizsgálatát. Ennek eredményeként választották ki azt a két, REGN-EB3 és mAb114 nevű hatóanyagot, amelyek a többinél hatékonyabbnak bizonyultak. Ezentúl csak ezt a két szert használják a kezeléseknél, mivel akár a 90 százalékos túlélési arány is elérhető velük, ha korai stádiumban megkezdik a kezelést.

Megoldás az orvostudomány egyik legnagyobb kihívására

Az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelősek: nem pusztító vírusokról, hanem korábban már kezelhetőnek tartott, de időközben antibiotikum-rezisztenciát kifejlesztő baktériumokról és más mikrobákról van szó. A francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (National Institute for Health and Medical Research, INSERM) tudósai jó úton indulhattak el: két olyan antibiotikumot fejleszthettek ki, amelyek – igaz, csak rágcsálókísérletek során – nem váltottak ki rezisztenciát a betegséget okozó baktériumból, és képesek voltak kezelni Gram-pozitív és multirezisztens baktériumokat is. A klinikai kutatásokra váró áttörésről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.

Fotó: iStock

Megszületett a világ legmodernebb robotkeze

Agyhullámokkal irányított mesterséges végtagok korábban is léteztek már, méghozzá elég hightech módon, ezekhez azonban egy chipet kellett beültetni az ember koponyájába, hogy a robotkéz pontosan tudja érzékelni a viselője szándékát. 2019-ben azonban a Carnegie Mellon Egyetem a Minnesotai Egyetemmel együttműködve olyan módszert fejlesztett ki, ami agyimplantátum nélkül is képes átvezetni a mesterséges végtagba az agy jeleit.

Az új érzékelési és gépi tanulásra épülő technológiák segítségével a kutatóknak sikerült az agy mélyéről érkező agyhullámokat is felfogniuk, ami által sokkal precízebben irányíthatták a kísérlethez használt robotkezet, mint korábban. A művégtagot eddig 68 egészséges, végtagokkal rendelkező emberrel tesztelték, a közeljövőben pedig élesben, klinikai kutatásokban is bevetik olyan emberekkel, akiknek szükségük is van egy ilyen robotkarra.

Jöhet a fájdalmas férfi fogamzásgátló

Indiában a világon első ízben zárultak sikerrel a férfi fogamzásgátló kifejlesztését célzó kutatások. A klinikai vizsgálatok során 97,3 százalékos volt a szer eredményessége, ami már megközelíti a női hormonális fogamzásgátlók 99 százalékos biztonságát.

Viszont a női változatokkal ellentétben ez a megoldás nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre gátolja a férfi nemzőképességét: a hatása 13 évig tart, éppen ezért az orvosok inkább a vaszektómia alternatívájaként emlegetik. Az injekció neve magyarra fordítva nagyjából úgy hangzik, hogy a sperma irányított, visszafordítható gátlása (reversible inhibition of sperm under guidance RISUG), az ondóvezetékbe adják, és nem éppen fájdalommentes. A szer megakadályozza, hogy az ondó kilökődjön az ejakuláció közben.

Az e-cigi járvány még mindig pusztít

Idén került a figyelem középpontba az elektromos cigaretta egyik alfaja, amibe ízesített folyadékot is lehet tenni, és a használója tulajdonképpen nem is füstöt, hanem hevített párát lélegez be vele. Az Egyesült Államokban sokan meghaltak e típus miatt, a felhasználók egy részét ugyanis egy rejtélyes vírus támadja, ami tönkretette a tüdejüket. Az orvosok egyre többet tudnak a megbetegedésről: valószínűleg olyan olajok okozzák, amikben marihuána is van, olyan égési sérüléseket okozva a tüdőben, mint például a mustárgáz.

Amerikai kutatók ugyanakkor egy elsősorban ipari munkásoknál jelentkező tüdőbetegséget is összefüggésbe hoztak elektromos cigik használatával. Egyelőre még nem tudni, min múlik, hogy valakinél a cigaretta okoz-e ilyen betegséget, de 2019-ben mindenképpen többet értettünk meg a jelenségből.

Fotó: iStock

Ezért járt idén az orvostudományi Nobel-díj

Fiziológiai és orvostudományi kategóriában idén William G. Kaelin, Sir Peter J. Ratcliffe és Gregg L. Semenza kapták a Nobel-díjat. A kutatók azt mérték fel, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigén elérhetőségét, illetve hogyan alkalmazkodnak az anyag szintjének változásához. Az oxigén sejt szintű érzékelése számos rendellenesség kialakulásában játszik fontos szerepet.

Az idei fiziológiai Nobel-díj győztesei nagyban hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez, illetve ahhoz, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a vérszegénységgel, a rákkal és más betegségekkel szemben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.