A NASA által készített analízis szerint az élet alkotóelemei lehetnek a Szaturnusz holdjának felszín alatti óceánjában. A holdról korábban is sejtették már, hogy olyan oxigént és nitrogént hordozó vegyületek vannak benne, amelyek elengedhetetlenek az aminosavak létrejöttéhez, az aminosavak pedig a fehérjék alkotóelemei, amelyek nélkülözhetetlenek az általunk ismert élet kialakulásához – olvasható a NASA sajtóközleményében.
Az Enceladus felszíne jeges, az óceán a jégréteg alatt található. A NASA kutatóinak már korábban is sikerült szerves molekulákat felfedezniük, amelyek a jeges holdból származtak, de ez az első olyan eset, hogy tudósok a vízben feloldódva is találkoztak velük. Ez azért fontos, mert
Az Enceladus felszíne alól rendszeresen tengervíz és jég lövell ki a világűrbe, ennek az az oka, hogy a hold kérgéből repedéseken keresztül hő éri a vizet. Amikor a NASA szakemberei megvizsgálták ezeket a kilövelléseket, új szerves vegyületeket találtak bennük, amelyek nitrogént és oxigént is tartalmaztak. A kutatók szerint ezek a vegyületek feloldódtak a tengervízben, elpárologtak, kicsapódtak, majd hozzáfagytak a hold jeges kérgéhez. A feltörő hő kilőtte őket a világűrbe, ahol aztán az arra járó Cassini űrszonda rögzítette őket.
Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy az Enceladusnak lehet egy saját folyamata az élet megteremtéséhez. A Földön is vannak mélytengeri folyamatok, amelyek hasonlítanak ehhez, és, ami még fontosabb, napfény nélkül mennek végbe – a távoli hold felszíne ugyanis annyira visszaveri a napfényt, hogy bármilyen élet lenne alatta, anélkül kellene kifejlődnie. A Föld óceánjaiban zajló folyamatok megmutatják, hogy erre is van esély.
A NASA kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.
