Tudomány

Az aranynál is nagyobb érték hullott a földre

Az utolsó pillanatban érkezett idén a májusi eső, ami így nemcsak aranyat ér, de szó szerint megmenti a termést. Legalábbis a nagyobbik részét és átmenetileg.

Múlt hét végén bizonyára sokan morogtak, hogy az időjárás keresztbe vágta a hétvégi programot, az addigi szokatlanul meleg, napsütéses, száraz időt országos esőzések váltották. Az ilyen morgolódás majd később vált ijedtségbe, amikor a piacról vagy hiányzik a magyar termék, vagy az ára megfizethetetlen, mert az aszály elvitte a termést.

A mezőgazdaságból élők – és ne feledjük a természetet sem – viszont már most fellélegeztek, az átlagosan 30-40 milliméternyi csapadék az utolsó pillanatban ugyan, de még időben érkezett. Ha a májusi eső aranyat ér, akkor a február közepe óta tartó szárazságra ez a mostani esőzés még értékesebb: életet, élelmet jelent. Hiszen tudjuk, a pénzt nem lehet megenni…

Itt abba is hagyjuk az elmélkedést, szakembereket kérdeztünk arról, milyen károkat okozott a tavaszi aszály, illetve visszabillenti-e a mérleg nyelvét a napokban lehullott csapadék?

Végszóra jött, megmentett

Országos átlagban április végén körülbelül 120-150 mm-nyi csapadék hiányzott a földekről, a legtöbb az Alföld déli részén, Szolnok térségében és Hajdú-Bihar, illetve Csongrád megyében, míg a Nyugat-Dunántúlon némileg enyhébb volt az aszály.

A talaj nagyon mélyen kiszáradt, a mostani 20-40 milliméternyi eső az utolsó pillanatban, mondhatni megváltásként érkezett, de ne feledjük, nagyjából 100 mm még mindig hiányzik – emeli ki Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A talaj több mint hat hónap alatt mélyen kiszáradt. A felső 30-40 centiméter most végre átázott, ám a nedvesség még »nem ért« össze az alsóbb rétegekkel. Ez azt jelenti, hogy további esők nélkül csupán enyhülésről beszélünk, ami két-három hétre oldja meg a problémát

– mondja a 24.hu-nak a szakember.

A szabadföldi zöldségekkel kapcsolatban aszálykárról egyelőre nem, vagy csak minimális mértékben beszélhetünk, egyrészt mert az ilyen területek 75 százalékán megoldott az öntözés. Másrészt pedig az eső tényleg a lehető legjobbkor jött.

A zöldborsót, hagymát, gyökérzöldségeket már elvetették, akinek eddig öntöznie kellett, most fellélegezhet. A csemegekukorica, dinnye, szabadföldi paprika, paradicsom vetése, ültetése jelenleg zajlik és május közepéig tart, ennél ideálisabb időpontban nem is érkezhetett volna országos csapadék.

Mario Tama/Getty Images/AFP

Gyenge beporzás

Kissé rosszabb a helyzet a gyümölcsösökben. A fák gyökere ugyan mélyebbre nyúlik, de a szárazság itt is jelentkezik, magyarán nagy szükség van még több csapadékra – csütörtökön meg is érkezett, az előrejelzések szerint vasárnap, majd a jövő héten is van rá esély.

A valódi probléma azonban nem is ez, hanem a március-áprilisi virágzás idején tapasztalható aszály hagyott komolyabb nyomokat:

A légköri szárazság csökkentette a pollentermelést, a rovarok kevesebb virágot tudtak beporozni. Hogy ez mennyire mutatkozik meg a termésben, az majd elválik

– jegyzi meg Ledó Ferenc.

Megváltás a tavaszi vetésnek, károk az ősziben

Ami a gabonát illeti, kárbejelentések vannak szép számmal, de a mostani nagy esőzés mindent felülír, ezért Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke egyelőre nem akar a részletekbe belemenni.

A gazdák épp a napokban fejezik be a tavaszi vetést, és az esőzés ugyan 7-10 napos leállást eredményez a munkákban, de a lehető legjobbkor jött, végszóra: remek körülmények látszanak a csírázásra. Az őszi vetésben azonban maradandó károkat okozott az aszály, a szakember a 24.hu-nak elmondta:

Végleges és biztos értékeket itt sem mondhatunk, de összességében olyan 100-200 milliárd forint lehet a kiesés.

Arról is korai lenne még beszélni, mindez mikor és hogyan köszön majd vissza a fogyasztói árakban, mert ezt a hazai termelésnél sokkal hangsúlyosabban befolyásolja a világpiaci kereslet és kínálat.

Jön a júniusi hó és a karácsonyi nyár
Történelmi időket élünk, de sajnos nagyon rossz értelemben: a klímaváltozás gyakorlati következményeit érezzük.

A csemeték megszenvedték

Az aszály természetesen az erdőket sem kíméli, de rájuk is igaz, hogy nagyon jókor jött a segítség. Az idős, 30 év feletti állományokban mérhető kárt nem okozott a szárazság. Egyrészt a téli csapadék megfelelő mennyiségű volt, az olvadás nem volt gyors lefolyású, így elegendő víztartalékot nyújtott az idősebb, mélyebben gyökerező fásszárú növényeknek. Másrészt az erdei fák még a téli nyugalmi állapotukban voltak – írta lapunk megkeresésére a Pilisi Parkerdő Zrt.

A csemetésekben azonban sajnos megfigyelhető a kis fák kiszáradása a sekélyebb gyökérzet miatt: az erdő megújítása céljából elültetett csemeték ugyan nehezebben hajtanak, de a májusi kedvező időjárás, a több csapadék vélhetően mérsékelni tudja a károkat.

A vad is onnan szerez vizet, ahonnét tud. A gímszarvasok keresik a nedvességet, ezért a fiatalabb, karvastagságú fákon megfigyelhető a kéreghántás fokozódása. A kéreg megsértése fertőzési kaput nyit a károkozó gombák számára. Vízhiányos időszakban a vaddisznó nagy számú facsemete kihúzásával, gyökfőjének megrágásával csillapítja szomjúságát. A kihúzott csemeték mind elpusztulnak.

Kiemelt kép: Tobias SCHWARZ / AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.