Bár 2018 hűvösen kezdődött, az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) szerint mégis tavaly mérték a legmelegebb nyarat az adatgyűjtés kezdete óta – írja az MTI. A friss jelentés műholdas adatok alapján készült, és Európa, illetve az Antarktisz európai területeire vonatkozik.
Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál”
– mondta Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szervezetének, a Copernicus Climate Change Service és az ECMWF munkatársa.
A legszélsőségesebb hónap április volt, amely szintén rekordot döntött, de az ősz is kifejezetten meleg volt. A legjelentősebb hőség április és augusztus között jelentkezett, ekkor Közép-Európában az átlaghőmérséklet 2,5 Celsius-fokkal volt magasabb a megszokottnál. A forróság mellett a szárazság is komoly problémát okozott, tavasztól őszig a normális csapadékmennyiség 80 százaléka hullott le. A folyamat hatására főként Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek.
A tengerjégre vonatkozó műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta 2018-ban figyeltek meg először télen nagy felszínen nyílt vizet Grönlandtól északra. Nyáron az északi-sarkvidéki tengerjég átlagosan 30 százalékkal csökkent.
Vamborg szerint az adatokból nem derül ki, hogy a 2018-as forróság megismétlődik-e. A szakértő úgy véli, hogy semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt öt év az eddig feljegyzett öt legmelegebb esztendő volt, a légkörben pedig tovább emelkedett az üvegházhatású szén-dioxid szintje.
Az elmúlt év meglepő hőhullámai mindenesetre az északi félgömb nagy részét érintették
– mondta Martha Marie Vogel, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója. A szakértő hozzátette, az extrém időjárás az északi félgömb legalább 17 államában és a lakott, illetve a mezőgazdaságilag művelt területek 22 százalékán érezhető hatásokkal járt.
Vogel kiemelte: az adatok alapján gyakorlatilag kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna.
Kiemelt fotó: iStock
