Tudomány

A magyarok megtették, ami Nagy Sándornak sem sikerült

Szűkössé váltak már Meotisz mocsarai a 108 hun-magyar nemzetségnek, ezért új hazát foglaltak maguknak: Szittyaországot, amelybe korábban a római császárok és Nagy Sándor bicskája is beletört.

Félretéve a történettudományt, a magyar krónikás hagyomány alapján írunk most őstörténetünkről úgy, ahogy azt elődeink ránk hagyták, ahogy ők hitték és tudták. Válogatásunk önkényes, a teljesség igényére sem törekszik, csupán mesélünk.

Az özönvíz és a nyelvek bábeli összekavarodása után Ménrótnak két fia született Enéhtől, Hunor és Magor, akik szarvasünőt űzve érkeztek Meotisz ingoványaiba, majd feleséget szerezve maguknak lassan benépesítették új hazájukat. Történetünket ott hagytuk abba, hogy akkor felderítőket küldtek a szomszédos Szittyaország kikémlelésére.

Feleséget raboltak a magyarok
Szarvasünőt űzve talált új hazát Hunor és Magor, majd elkövetve az „özönvíz utáni első rablással” feleséget szereztek maguknak. Megszületett a hun és a magyar nemzet.

Szittyaország

Miután nagy ravaszsággal kikémlelték a szittya vidéket, a hunok és magyarok akkor már 108 nemzetséget számláló népe feleségestül, gyerekestül, minden barmukat és vagyonukat összepakolva is települtek oda. Ez már nem puszta föld volt, egy alpazurnak nevezett nép lakta, amelyet legyőztek, a lakosságot „kiölték, kiűzték, kiirtották”.

A Képes Krónika szerint Szittyaország vidéke Európában fekszik, és kelet felé terjed: egyfelől az északi tenger, másfelől a Riphaeus hegyek határolják, kelet felől Ázsia, nyugaton az Etel folyó, vagyis a Don.

Bennszülött nemzetségei pogány tévelygésben élnek, hívságokkal foglalkoznak, hevesen szeretkeznek, kedvelik a rablást; általában inkább barnás színűek, mintsem fehérek.

Gazdag, jól véthető

Maga Szittyaország uralom tekintetében három részre oszlott: Baskíriára, Denciára és Magoriára. Hunor és Magor száznyolc fia, a már említett hun és magyar nemzetségek 108 tertományra osztották maguk között. Kiváló választás volt, Kézai Simon így ír:

oly erős természeti fekvése van, hogy egyetlen nagyon kicsiny helyen lehet beléje jutni; miért is sem a római császárok, sem Nagy Sándor nem birtak belé jutni, jóllehet megkisérlették vala.

Földje buja, ligetekben, erdőkben és legelőkben is bővelkedett, és vadban is rendkívül gazdag volt.

Egymillió harcos

Nem csoda, hogy lassan Szittyaország is szűkösnek bizonyult számukra, ezért elhatározták, meghódítják a nyugati tájakat. A Képes Krónika úgy tudja, Kr.u. 373-ban egybegyűltek és maguk közül kapitányokat rendeltek: a Zemény nemzetségbeli Csele fiát Bélát, Kevét és Kadocsát, Etelét, Kevét és Budát, a kadar nemzetségbeli Bendegúz fiait.

Kiválasztottak a száznyolc nemzetségből tízszer százezer harcost, vagyis minden nemzetségből tízezret. A többi hunt Szittyaországban hagyták vissza, hogy oltalmazzák ellenségtől széküket és országukat. Előtte viszont elrendezték az otthoni dolgokat, erről szól majd sorozatunk következő része.

Illusztráció: szittya íjász ábrázolása egy görög vázán – Wikipedia

Ajánlott videó

Olvasói sztorik