Tudomány

Már tudjuk, hol érdemes keresni az életet a Jupiter holdján

24.hu
24.hu

2018. 07. 24. 11:50

Egy új tanulmány szerint a felszínhez közel is érdemes keresni az élet nyomait az Európén, a Jupiter negyedik legnagyobb holdján.
Korábban a témában:

A 3 100 kilométer átmérőjű égitest jeges felszíne alatt egy hatalmas óceán helyezkedik el. A kutatók ráadásul azt gyanítják, hogy a víztömegre hat a helyi geológiai aktivitás, így összetett vegyületek jelenhettek meg benne. Éppen ezért a csillagászok szerint a Naprendszerben az Európén alakulhatott ki az egyik legnagyobb eséllyel az idegen élet.

Itt a NASA bejelentése: vízpárát találtak a Jupiter egyik holdján
A szakértők már korábban is feltételezték, hogy az Európé jeges felszínén keresztül időnként vízpára szivárog az űrbe.

A geológiai aktivitás miatt a mélyben található molekulák egy része a felszín felé áramolhat. Így egy eseteges misszióval nem kéne mélyre fúrni, hogy a szakértők értékes mintákat gyűjthessenek. Úgy tűnik, hogy nem is kell sokat várnunk, hogy megtudhassuk, miféle anyagok is lapulnak a jég alatt: a NASA a tervek szerint 2020 elején fogja elindítani az Europa Clipper nevű szondát, melyet utóbb egy leszállóegység is követhet.

Az azonban régóta vita tárgya, hogy amennyiben van élet az Európén, akkor pontosan milyen mélyen is fordulhat elő. Egyes szakértők úgy gondolják, hogy a felszín közelében a sugárzás miatt olyan mérgező a környezet, hogy nem alakulhat ki benne semmilyen létforma.

Tom Nordheim, a NASA munkatársa kollégáival azonban más véleményen van – írja a Space.com. A szakértők új kutatásuk során az Európé sugárzási környezetét elemezték. Ezután olyan kísérletek adatait használták fel, melyek azt vizsgálták, hogy miként hatnak a különböző sugárzásdózisok az aminosavakra.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hold egyes területei közt igen eltérő körülmények alakulhatnak ki. Az égitest egyenlítője körül például tízszer magasabb lehet a sugárzás, mint a térségtől északra és délre.

A szakértők úgy vélik, hogy bizonyos helyeken egy leszállóegységnek akár 1 centiméterre is elég lenne lefúrniuk, hogy azonosíthassák az aminosavakat.

Igaz, a sugárzás által leginkább érintett régiókban elegendő lehet csupán 10-20 centiméterről mintát venni. Az is elképzelhető, hogy az aminosavak körül valamiféle kezdetleges létformák is jelen vannak.

Ha valóban nem kell mélyre fúrni a mintavételhez, az jelentősen megkönnyítheti a jövő leszállóegységeinek dolgát. Az új kutatás ráadásul azt is jelenti, hogy a landolás helyének megválasztásakor nem kell a sugárzással foglalkozni, és érdemes olyan területet kijelölni, ahol a legtöbb friss óceáni lerakódás lehet. A következő feladat így az lesz, hogy felkutassák az ilyen helyeket.

(Kiemelt kép: NASA/JPL-Caltech/SETI Institute)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's forward Adam Szalai (C) celebrates scoring with midfielder Balazs Dzsudzsak and defender Willi Orban (L) during the UEFA Nations League football match Hungary v Finland in Budapest on November 18, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.