Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem mikrobiológusa a The Conversationön írt a témáról.
A szakértő szerint a testünkön, így a bőrünkön, szánkon, szemünkön vagy éppen nemi szerveinken rengeteg, többnyire ártalmatlan mikroorganizmus utazik, amelyek folyamatos interakcióban vannak környezetünkkel. Az ember szervezetében összesen akár egy kilogrammnyi parányi létforma és vírus is utazhat, a mikroorganizmusok többsége pedig a bélrendszerben helyezkedik el.
A mikrobák jelentős része a széklettel együtt kiürül a szervezetből. A korábbi kutatások már igazolták, hogy az ürülékben számos veszélyes kórokozó, így Escherichia coli, Salmonella vagy éppen Staphylococcus baktériumok fordulhatnak elő.
Éppen ezért a széklettel való érintkezés kerülendő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyilvános mosdók ülőkéitől is tartanunk kéne.
A legtöbb bélrendszerhez köthető kórokozó ugyanis a szájon keresztül, például ürülékkel szennyezett ételek segítségével jut be a szervezetbe.
Az emberi bőrt hasznos vírusokból és baktériumokból álló pajzs védi, éppen ezért a legtöbb kórokozót képes távol tartani. A belső immunrendszer pedig újabb gátat jelent a veszély mikroorganizmusok számára.
Éppen ezért nincs szükség papír ülőkék használatára és a csésze feletti guggolásra. Sőt, a guggolás a nők számára valójában veszélyes is lehet. A nők esetében ugyanis a testtartás jelentős nyomást helyez a medenceövre és medencefenékre, ez pedig megnehezítheti a vizelést. Így az ember kénytelen nyomással rásegíteni az ürítésre, ez viszont a medencei szervek süllyedéséhez vezethet. A folyamat gyakori vizelési ingert, illetve hólyagfertőzést okozhat.
Nem az ülőke a legnagyobb gond
Freestone szerint napjainkban a nyilvános mosdók többségét rendszeresen takarítják. Ugyanakkor nem árt, ha az embernél van fertőtlenítő kendő, hogy áttörölje az ülőkét.
Az ülőke tisztaságánál sokkal nagyobb problémát jelenthet, hogy az öblítésekor az apró szennyeződések képesek nagy körben lerakódni: megtelepedhetnek a papíradagolón, az ajtón, a WC fedelén vagy éppen a ruházaton. Éppen ezért érdemes öblítés után gyorsan elhagyni a mosdót.
Mivel sokan a kezüket sem mossák meg a WC használata után, a mosdó kilincsével is óvatosan kell bánni. Egy papír zsebkendő például alkalmas lehet a kórokozók távol tartására – persze ne feledkezzünk meg gyorsan megszabadulni a használt zsebkendőtől.
A kezünket legalább 20-30 másodpercen át, szappanos vízzel kell dörzsölni, és nem szabad a körmökről sem megfeledkezni.
Miután végeztünk, papírral töröljük meg a kezünket, és csak ezután zárjuk el a csapot – a különböző felületeken ugyanis olyan mikroorganizmusok lehetnek, amelyek képesek a nedvesség hatására megtapadni. Fontos, hogy kerüljük a kézszárítókat, ezek ugyanis csak felkavarják a mosdóban lerakódott kórokozókat.
Azt már valószínűleg ki sem kell emelni, hogy a nyilvános mellékhelyiségekben sem inni, sem enni nem szabad. Sőt, a WC-n ülve a mobiltelefonunkat sem ajánlott elővenni, mivel azon rengeteg mikroorganizmus tapadhat meg.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
