Keresztül-kasul átfésülve a szűkebben vett Európa területét, az emberi tevékenység legszembetűnőbb jeleként az öreg erdők hiánya tűnik fel. Különösen az olyan őserdőké, ahol a kidőlt fák a talajon korhadva ontják az életet, az odúk ezernyi fajnak nyújtanak menedéket.
amiből ma a legnagyobb maradványt ma a lengyel és fehérorosz határon találjuk. Nyugaton maradt egy-egy apró folt, Skandináviában, a Kárpátokban és a Balkánon néhány száz, esetleg pár ezer hektáros terület.
40 ezer hektár csaknem érintetlen vadon
Mint a Bulgária délnyugati részén fekvő Pirin Nemzeti Park. Balkáni páncélfenyők, különleges, endemikus növényfajok élnek itt, a fák egyharmada 140 évnél idősebb, megtalálható az összes csúcsragadozó: hiúz, medve, farkas.
A terület 40 ezer hektárnyi hegyvidéki, alpesi táj, háromezer métert megközelítő csúcsokkal. Itt él a Balkán-félsziget legidősebbnek tartott tűlevelűje, egy 1300 esztendős páncélfenyő. Már a két világháború között védett területek voltak itt, a nemzeti parkot 1962-ben alapították, 1983-tól az UNESCO Világörökség része.
A terület legfőbb értéke az érintetlenség. Míg a hazai nemzeti parkokban engedélyezett a fakitermelés, addig Pirinben nem, itt valóban a háborítatlan természetet találjuk
– mondja a 24.hu-nak Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
Kivágnák a fákat
Az idilli állapot az 1990-es években kezdett megváltozni, amikor az egyébként 100 százalékos állami tulajdonban lévő parkban megindultak az úgynevezett fejlesztések. Főként síközpontok és sípályák épültek, ráadásul nagy léptékben – van olyan helyszín, ahol összesen 75 kilométernyi pályát építettek néhány év leforgása alatt.
Tavaly a bolgár kormány újabb változtatásokat vitt keresztül a természet sérelmére, és a közelmúltban napvilágot látott terv szerint a jövőben
A bolgár WWF arra hivatkozva támadta ezt meg, hogy az új kezelési terv kidolgozását nem előzte meg környezeti hatástanulmány, és nyert: a bíróság mostani döntése szerint azonban a kormány köteles gondoskodni arról, hogy elkészüljön a megfelelő környezeti hatástanulmány – áll a civilszervezet közleményében.
A fajok fele eltűnne
Mindez nem jelenti azt, hogy Pirin megmenekült, inkább csak időt nyert:
Az ilyen hatástanulmányok a legritkább esetben szólnak arról, hogy minden beavatkozást kerülni kell. A jövő azon múlik, milyen nyomást tudunk gyakorolni a bolgár kormányra, hogy elálljon terveitől
– mondja a szakértő.
Kevés az esély, ahol gazdasági érdek van, ott nem sokat számít, ha a fakitermelés miatt a terület mondjuk lekerül az Világörökség listájáról. A WWF már eddig is 125 ezer aláírást gyűjtött Pirin megmentéséért, a közhangulat talán hatni tud a bolgár kormányra. Talán.
Mit veszíthetünk Pirinnel? A bolygatás hatására eltűnhetnek a hiúzok, konfliktusok alakulhatnak ki a medvékkel, farkasokkal – ezek a fajok nem jól tűrik az emberi jelenlétet, vagy az élőhelyük durva megbolygatását. Búcsút inthetünk olyan ritka, öreg erdőhöz kötődő madaraknak is, mint az uráli bagoly vagy a fehérhátú harkály.
Sok múlik az erdőgazdasági módszereken, de összességében elmondható: az őserdő fajgazdagsága akár kétszerese is lehet a gazdasági erdőkének. és ami talán még szomorúbb, hogy ezzel egyik utolsó menedékükből szorítjuk ki őket.
(Kiemelt kép: CHRISTIAN KOBER / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING)
