A serdülőkor, a nemi érés komoly terhet ró a gyerekekre. Van, aki könnyen, más nehezebben birkózik meg a változással de előbb-utóbb mindenkinek el kell fogadnia „új testét”. A lányok ebből a szempontból talán nehezebb helyzetben vannak, hiszen náluk szembetűnőbb, és minél hamarabb kezdődik a serdülés, annál ijesztőbb lehet számukra. Főleg a menstruáció kényes téma.
Márpedig míg néhány évtizede ez 13-14 éves korban volt jellemző, ma már egyre többször jelentkezik 10-11, sőt az ennél is fiatalabb korosztálynál. Mi az oka? Mi a teendő ilyenkor? Hogyan segítsük át a gyereket ezen a nehézségen?
Változó, mi a normális
A neten több feltételezést olvashatunk környezeti ártalmakról, elhízásról vagy testtömegindexről, a lényeg viszont: a korai menstruációnak okai és következményei vannak – erről kérdeztünk gyermek endokrinológust és pszichiátert. Kezdjük előbbivel és az elején.
Nagyon leegyszerűsítve és kisarkítva minden fajban megvan az a fizikális fejlődési potenciál, amit megfelelő külső körülmények esetén ki tud használni. Az emberiség összességét tekintve a II. világháború óta egyre nagyobb jólétben él: béke, nyugalom, egyre jobb étrend és orvoslás. Optimális körülmények között a természet minden fajból „kihozza a maximumot”, ami több területen is tetten érhető, esetünkben a lényeges: megnyújtja a termékeny időszakot.
Visszatérve tehát elméletből a gyakorlatba és szigorúan vett témánkhoz, fentiek alapján a korai menstruáció is viszonyítás kérdése, vagyis változó, hogy mikor mi számít „normálisnak”.
Ki kell deríteni az okot
A legfrissebb szakirodalom szerint a menarche, vagyis az első menstruáció ideje ma 12-13 év, de ha ettől valamennyi eltérés jelentkezik, nem kell kétségbe esni.
A pubertás kezdete lányoknál 8 év. Amennyiben a pubetás jelei előbb jelentkeznek, ajánlott orvoshoz fordulni. Annál inkább, minél korábban tapasztalható
– mondja a 24.hu-nak Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Ilyenkor a szakember feladata felfedni, korai pubertásról van-e szó, és mi állhat mögötte? Kétségbe esni persze nem kell, de az „ártalmatlan” egyéni adottságtól környezeti és lelki hatásokon át tumorig, enzimtermelési defektusokig bármi lehet a háttérben. Minél előbb ki kell deríteni.
Ha megint az emberiség nagy egészében gondolkodunk, a menarche ideje földrajzilag és rasszonként is eltérő, időben pedig adott kortól függ. Akcelerációnak nevezzük a testi fejlődés időnkénti gyorsabbá válását, amit ciklikusság jellemez: stresszes helyzet, akár háború, éhínség, katasztrófa visszavetheti, majd ismét tanúi lehetünk.
Párhuzamos folyamat testben és „lélekben”
A serdülőkori nemi érés az egész testet érintő hosszú, évekig tartó folyamat, amit különböző hormonális változások indítanak el. Ennek során megjelennek a másodlagos nemi jelleg elemei,például kinőnek a szőrszálak, a lányok csípője szélesebbé válik, mellük megnő, majd utolsó lépésként jelentkezik az első menstruáció.
Általában mindezzel párhuzamosan történik az agyi érés, más szóval a testi fejlődést lelki, érzelmi változások kísérik. Nehéz, konfliktusos időszak, és még bonyolultabb, ha a testi változás markánsan megelőzi az pszichológiai érést
– tudjuk meg Dr. Bátki Annától, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének adjunktusától.
Éretlen még
Magyarán tehát nem maga a menstruáció jelentkezik előbb, hanem az egész testi folyamat korábban kezdődik. A gyerekből fizikailag nő válik, miközben fejben „kicsi” még ehhez, nincs felkészülve az változásra, babázik és rajzfilmeket néz. Ilyen esetben sokkal nehezebb dolga van az érintett lánynak és szüleinek is. Miért?
- Nyolc-kilenc évesen a gyerekek nem szeretnek mások lenni, kilógni a sorból, márpedig a jól látható jelek miatt ezt nem kerülhetik el.
- A testi változások új felismeréseket hoznak, ezeket át kell vele beszélni, el kell magyarázni mi miért történik. A szexuális felvilágosítás nyolc évesen a gyerek és a szülő számára is sokkal megterhelőbb, mint 12-13 éves korban.
- A hormonális változásoknak nagy szerepük van az olyan serdülőkori pszichés problémák kialakulásában, mint szorongás, depresszió hangulatzavar. Pontosan még nem értjük miért, feltehetően a női nemi hormonokkal van összefüggésben, de témánk szempontjából megint csak oda lyukadunk ki: minél fiatalabb valaki, annál nehezebben dolgozza fel.
- Bizonyítottan nagy arányban jelennek meg testképzavarok, ennek folyományaként evészavarok akkor, ha valaki lelkileg, szellemileg nem érett még a testi változásokra.
A pszichológia szempontjából a korai érés összességében azért megterhelő, mert a gyerek szellemileg, lelkileg éretlen még a feldolgozásához. A viselkedés „finomhangolása” 25 éves korig tart az agy prefrontális régiójának fejlődésével – Bátki Anna példája szemléletes:
Képzeljük el a helyzetet úgy, hogy útnak kell indulunk egy félig kész autóval, amiben gázt már tudunk adni, de a fék még hiányzik.
Magyarázni, beszélgetni
Nagyon fontos a szülők szerepe, semmiképp nem szabad a korán érő gyermeket magára hagyni a problémájával. Támogató, odafigyelő szülői környezetben viszont biztonságosan kezelhető – emeli ki a szakember. A gyerek korának megfelelő szinten el kell neki magyarázni mi és miért történik vele, ez az egész teljesen normális, nincs semmi baj. Nem egy nagy lelki fröccsre van szükség, hanem finoman többször vissza-visszatérni a témára.
Szélsőséges eseteket leszámítva pszichológus bevonására sincs szükség, ezzel csak megijesztenénk, megzavarnánk, hiszen arról beszélünk: nincs semmi gond. A szülő viszont nyugodtan kérje szakember segítségét, ha ő is tanácstalan, illetve keresse hasonló helyzetben lévők társaságát ötletekért, támogatásért.
Kiemelt kép: Thinkstock
