Lassan hozzászokunk, hogy mindig más és más élelmiszer, alapanyag, összetevő lesz egészségünk legfőbb ellensége, illetve az épp aktuálisan reklámozott étrend-kiegészítő nélkül nem is élhetünk teljes életet. Aztán ezek a teóriák is sorra megdőlnek, aki figyel meghallhatja például a tojás, a vaj rehabilitációjáról szóló újabb híreket, vagy éppen azt, hogy nem érdemes egyszerre több ezer milligrammnyi C-vitamint magunkba tömni.
Az ember csak kapkodja a fejét, és minden bizonnyal akkor dönt a legbölcsebben, ha megfogadja dietetikus szakemberek tanácsát: kiegyensúlyozott, változatos étrend, sok zöldség és gyümölcs, illetve minél kevesebb kész-, félkész étel.
Méreg zöldségből, gyümölcsből
Vannak azonban olyan, egyértelműen mérgező anyagok, amiket épeszű ember meg nem enne, mégis mindannyian megtesszük.
A legtöbb élelmiszerünkben megtalálható kadmiumról van szó, az Európa-szerte használt műtrágyákból jut zöldségbe, gyümölcsbe, gabonába: becslések szerint a táplálékkal szervezetünkbe jutó kadmium 75 százaléka növényi eredetű. Csökkenteni csak úgy tudjuk, ha bio terméket veszünk vagy magunk termelünk műtrágya nélkül.
A jó hír, hogy hosszú évek után az Európai Unió végre úgy döntött, fokozatosan szigorodó határértéket állapít meg a műtrágyák kadmiumtartalmára. A rossz hír pedig, miszerint az átmenet 12 év lesz, A témáról Simon Gergellyel, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk.
Nincs határ
A kadmium tehát egy nehézfém, ami nem ürül ki a szervezetből, így élethossziglan, egyre nagyobb mennyiségben felhalmozódva fejti ki káros hatását:
- rákkeltő;
- károsítja a májat, a veséket, a heréket, a csontokat;
- megzavarja a hormonális és az immunrendszert;
- kiszorítja a szervezetből a létfontosságú cinket.
Az EU tagállamai, köztük Magyarország is döntően Északnyugat-Afrika országaiból importálják a foszfáttartalmú műtrágyát: jól bejáratott, könnyen hozzáférhető és olcsó forrás. Csakhogy a térség foszfáttartalmú ásványai kadmiumot is tartalmaznak, aminek kivonása drága és bonyolult művelet. Nem járható út.
Fotó: Oláh Tibor / MTI
A Fölművelésügyi Minisztérium honlapja is idéz egy, még 2002-ben készült kockázatbecslést, amely 20, 40 és 60 mg/kg kadmiumtartalmú műtrágyák hatásait elemzi 100 évre. Az eredmény: 20 mg/kg esetén még hosszú távon sem valószínű káros hatások megjelenése, míg 60 mg/kg-tól ezek már egyértelműen megjelennek.
Ennek ellenére az unióban használatos műtrágyák kadmiumtartalmára máig nincs szabályozás.
Időhúzás
Az Európai Parlament korábban megszavazta a 20 mg/kg felső határ bevezetését, ám a Tanács az Európai Bizottság gyengébb javaslatát támogatja, miszerint: a kezdeti határérték 60 mg/kg lenne, majd 12 év alatt fokozatosan vinnék le 40, végül 20 mg/kg-ra. Brüsszeli folyosói információk szerint jelenleg félő, hogy ez utóbbi verzió áll nyerésre
– mondja a 24.hu-nak Simon Gergely.
Jogos kérdés, hogy mi értelme az időhúzásnak, amikor az egészségünk a tét? Ez már politika. Oroszországból elérhető lenne kadmiumot alig tartalmazó foszfát, de erről a lengyelek például hallani sem akarnak.
Elveszve viszont a végső döntésig még semmi nincs. A Bizottság, a Tanács és a Parlament közti trilógus következő fordulója a témában március második felében lesz, bár nem valószínű, hogy döntés is születik.
Kielmt kép: Thinkstock
