Az emberi tudás iszonyatos sebességgel gyarapszik és most, a XXI. század második évtizedének végén elmondhatjuk: laikusként már nem tudjuk követni az apró, mégis korszakalkotó folyamatokat generáló lépéseket. Hajdanán a gőzgép, az autó, a távíró, a telefon, a repülőgép mind-mind kézzel fogható, egyszeri válasz volt valamely kihívásra, majd persze ezek tökéletesítése következett.
Ma már a legtöbbünknek sokszor már azt is el kell magyarázni, mik is azoknak az újításoknak, felfedezéseknek a lényege, amiket adott években Nobel-díjjal jutalmaz a tudomány.
Kifejezetten igaz ez a biológia és az orvoslás területén, amire kiváló példa a rák gyógyítása. Mi is több cikkünkben említettük, a megoldás nem az lesz, hogy valaki egyszer csak kilép a laborból egy tablettával a kezében és az emberiség fellélegezhet: megvan a rák elleni gyógyszer. Nem. Sok apró, a kívülálló számára gyakorlatilag felfoghatatlanul bonyolult felfedezés, eljárás, hatóanyag összessége jelenti majd a gyógymódot.
A röntgen már a múlté
Mindezt azért kell viszonylag hosszan ecsetelni, hogy laikusként is megértsük a biológiai képelemzés fontosságát, amelyről a napokban tartanak nemzetközi csúcskonferenciát Szegeden.
Az olyan klasszikus képalkotó módszerek, mint a röntgen, az MRI vagy a CT felett eljárt az idő. Mind a kutatás, mind az orvoslás a sokkal nagyobb felbontású képalkotó eljárások felé fordult, amelyek már a sejt szintjén képesek feltárni egyes folyamatokat, agyi működéseket, betegségeket.
A legtöbb betegség a sejtek világában kezdődik, itt érhetők tetten a legkorábban, gondoljunk csak a daganatos megbetegedésekre. A kutatás is ezen a szinten folyik, csak a példa kedvéért enzimek működését, agyi kapcsolatokat ismerhetünk meg e parányi világ részletes vizsgálatával
– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a konferencia főszervezője, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
Ezek alapján már az MTA sajtónak kiküldött meghívójának alcíme is érthető: „Áttörés előtt a daganatok és az agy képi vizsgálata”.
Az emberi elmének ez már sok
Már rengeteg nagy felbontású, akár 3D-s képet vagyunk képesek készíteni, magyarán a „hardweres háttér” rendelkezésünkre áll, ám az informatika kissé lemaradt: nem tudjuk hatékonyan feldolgozni a rendelkezésünkre álló őrületes adatmennyiséget.
Könnyű belátni, hogy mondjuk egy röntgenkép elemzését elvégezheti egy jó szemű orvos vagy orvoscsapat, ám millió és millió felvétel analizálására az emberi elme már képtelen. Ennek feladata hárul a bioinformatikára, esetünkben a számítógépes biológiai képelemzésre. Ráadásul a modern tudomány elvárásai is magasak:
Nem elég két kép összehasonlításakor azt mondani, az egyik zöldebb, hanem meg kell tudni határozni, hogy az egyikben mondjuk 17, a másikban pedig 24 a zöld aránya. Ezt nevezzük kvantitatív eredménynek
– világít rá a szakember.
Formálódó közösség
A bioinformatika valójában több tudományterületet foglal magában, a teljesség igénye nélkül orvosok, informatikusok, matematikusok, fizikusok összefogására van szükség. A szerveződés néhány éve kezdődött az Európai Unió támogatásával, a közösség azóta formálódik és exponenciálisan növekszik. Ez a Biológiai Képelemzők Európai Hálózata (NEUBIAS, Network of European BioImage Analysts), amely ezen a héten tartja második nemzetközi konferenciáját az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.
A cél, hogy a résztvevők teljes körének bevonásával aktív párbeszédet valósítson meg a fejlett informatikai megoldásokkal támogatott biológiai képelemzés, a mesterséges intelligencia és az adatbányászat komplex területén elért legújabb kutatási és fejlesztési eredményekről.
Ahogy Horváth Péter fogalmaz:
Itt találkoznak az igények és a megoldások, a világ minden tájáról érkező vezető szakemberek legfőbb célja használható tudást szerezni, illetve használhatóvá tenni a tudást.
Formabontó
Az eseménysorozat több szempontból rendhagyó. Egyrészt méretei miatt: a terület 250 vezető tudósa gyűlt össze Szegeden, öt kontinens képviselteti magát, amivel elmondhatjuk: ebben a témában ez a legnagyobb szabású rendezvény a világon.
Másrészt a program. Az első négy nap szakmai továbbképzéssel telt, ahol a fő hangsúly létező problémák megoldásán, a tudás kategorizálásán, módszerek összehasonlításán volt.
Kiemelt fotó: Thinkstock
