Egy új tanulmányban a cseh, osztrák és szlovák kutatók a Tauridák különös viselkedését elemezték. A meteorraj az északi féltekén minden évben szeptember vége és december eleje közt aktív, igaz, a raj általában nem túl látványos. Néhány évben azonban a Tauridákat sokkal könnyebben felfedezni, ekkor a hullócsillagok száma jelentősen emelkedik.
A szakértők szerint a különös jelenség oka egy bizonyos időközönként csatlakozó törmelékhalmaz. Minden, a Jupiter által a Nap körül megtett két kör alatt a mellékraj hétszer kerüli meg a csillagot. Bár a kölcsönhatás igen pontos a gázóriás és az objektumok közt, a Földről sokáig nem tudták kimutatni.
Az új kutatásban a szakértők a Tauridák 2015-ös megfigyeléseinek adatait elemezték – ebben az évben a meteoreső rendkívül látványos volt. A 144 vizsgált meteorból 113-nak tudták meghatározni a pályáját. A jelek alapján úgy tűnt, az objektumok egy helyről származtak.
A felfedezés önmagában is érdekes, a szakértők azonban azt is leírták, hogy a közelmúltban azonosított két aszteroida, a 2015 TX24 és a 2005 UR is a meteorraj új ágához tartozhat. A két égitest átmérője 200-300 méter közt mozog, a becslések szerint több ezer kilogrammot nyomhatnak, igaz, meglehetősen törékenyeknek tűnnek. Ettől függetlenül akár veszélyesek is lehetnek.
Egy objektumnak nem is kell egyben elérnie a földfelszínt, hogy veszélyt jelentsen. Gondoljunk csak a 2013-as cseljabinszki esetre, melynek során egy légkörben felrobbanó meteor 1 200 embert sebesített meg. Az objektum mindössze 17 méter átmérőjű volt, és többnyire már az atmoszférában elégett, a felrobbanása által keltett lökéshullám mégis komoly károkat okozott. Egy ennél nagyobb, a felszínt többé-kevésbé egyben elérő égitest – például a tunguszkai eseményt kiváltó – még nagyobb pusztítást vihet végbe.
A Tauridákban kimutatott aszteroidák jelenlétének igazolásához természetesen újabb vizsgálatokra lesz szükség. Az elemzésekkel talán az is kiderül, hogy valóban veszélyt jelentenek-e bolygónkra.
