Tudomány

Ennél hidegebb már nem nagyon lehet Magyarországon

Sokszor magunk is meglepődünk, milyen magas olvasottságot érnek el az időjárásról, főleg a téli mínuszokról szóló cikkeink. Talán mert a legkevésbé sem szeretünk fázni, vagy mert az utóbbi időben tényleg ritkaságszámba mennek az igazán hideg napok még januárban is. Most viszont megkapjuk.

Az előttünk álló 2-3 napban a tél kihozza magából a Magyarországon elérhető maximumot. Pontosabban a minimumot.

Extrém hideg

Kezdjük azzal, hogy környezeti adottságait tekintve a Kárpát-medence kiváló hely. Nincsenek vulkánok, nem fenyeget szökőár, mindent elsöprő hurrikán, igen ritkák a komolyabb földrengések. Bőséges a csapadék, a nyár nem elviselhetetlenül tikkasztó, és a tél sem túl brutális. Bár minden nézőpont kérdése. Ami mondjuk Szibériában az ingerküszöböt sem éri el, arra nálunk figyelmeztetést kell kiadni.

Magyarország téli időjárására éppúgy hatással lehetnek az enyhe óceáni, mint a zord kontinentális légtömegek: óriási a változatosság, a három téli hónap között hatalmas ellentétek lehetnek. Ami viszont tény, hogy a magyar tél átlagos középhőmérséklete a XX. század folyamán mínusz fél fok volt.

Az átlagban persze szélsőségek is fellelhetők, és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) feladata, hogy a hazai viszonyok közt extrémnek számító hidegre figyelmeztetést adjon ki.

Extrém hideg az, ha a minimum-hőmérséklet -10 Celsius-fok alá süllyed, vagy ha a napi középhőmérséklet nem haladja meg a -5 fokot. A legtöbb ilyen nap az északkeleti országrészben fordul elő.

Érdekes módon rendkívül extrém hideg napok, azaz -20 fok alatti hőmérséklet pedig Somogyra és Zalára jellemzőek, mert a térség többé-kevésbé szélvédett területnek számít. A tartósan extrém hideg legalább öt napig tart, a Nyírségben fordul elő.

Fotó: MTI/Varga György
Fotó: MTI/Varga György

Figyelmeztetés van életben

Extrém hideg, azaz a -10 fok alatti hőmérséklet kialakulását a szélcsend segíti, a minél vastagabb, összefüggő hótakaró, a derült égbolt és az alacsony relatív páratartalom. A legnagyobb hideg a Szibéria felől beáramló hideg levegő nyugalomba jutása után szokott bekövetkezni – ez történt most.

Az OMSZ ilyenkor másodfokú, narancs figyelmeztetést ad ki, ez most pénteken is megtörtént: a -15 Celsius-fok alá csökkenő hőmérséklet miatt Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére van érvényben. A szombati figyelmeztetés már -20 fok alatti hőmérsékletre vonatkozik BAZ, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére.

A rekord -30 alatt

Ami az átlagot illeti, az elmúlt száz évben elég nagy a szórás. Több télen is legalább tíz napon mértek -10 Celsius-fok alatti értéket országos átlagban, de néha-néha 20-25 ilyen nap is előfordult. A -25 foknál alacsonyabb napi minimum előfordulása – országos átlagban – párját ritkítja, gyakorisága az elmúlt 30 évben nem érte el az egy napot – itt lehet mélyebben elmerülni a fagyos múltban.

Mindezt figyelembe véve a hóval borított, szélvédett tájakon szombat hajnalra előrejelzett -20, -22 fokkal ez a tél elmegy a falig, mindent kihoz magából, amire hazánkban lehetősége van.

Bár lehet durvább is.

Ötven évente legalább egyszer számíthatunk arra, hogy Magyarország egész területén -20 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet, és ugyancsak fél évszázadonként egyes régiókban előfordulhat -25 fok körüli érték. A statisztikák alapján egy évszázadban egyszer fordul elő -26, -28 fok, de egy-egy völgyben és főként keleten akár -30 foknál is hidegebb lehet.

A rekordtartó mindeddig Miskolc-Görömbölytapolca: 1940. február 16-án itt -35,0 Celsius fokot mértek. Vízhiány alakult ki a hideg miatt

Tudjuk, hogy a rendszeres, tudományos igényű meteorológiai mérések a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdődtek, így korábbi telek hőmérsékletéről csak becslésekre, leírásokra hagyatkozhatunk. Pedig kifejezetten érdekes a kis jégkorszaknak nevezett, a XIV-XIX. század közötti időszak egy-egy keményebb tele: a Kárpát-medencében a XVI. század második felében szaporodtak a hideg időjárási anomáliák – írja Rácz Lajos a Históriában.

Többször is megesett, hogy egész hadseregek, szekérkaravánok kelhettek át a Duna vagy a Tisza vastag jegén, befagytak a malmok, sok fa elpusztult, a szobákban befagyott a víz, a pincékben megfagyott a bor. És emberek haltak meg.

A rettentő hideg és hosszú telek olyan veszélyt is hordoztak, ami mai, kényelmes életmódunk mellett eszünkbe sem jut:

… a kutak befagytak, akinek mély kútjaik, vagy bővízű forrásaik vannak, árulják a vizet. A legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen vízínségre. A Kárpátok [Magas-Tátra] alatti falvak szibériai képet mutatnak, s a -23,1/2 o [-29,4 oC] alatti hőmérséklet sem ritkaság.

írja a Pressburger Zeitung lőcsei tudósítója 1784 januárjáról.

Ugyanennek alapnak pest-budai tudósítója 1830 decemberéről:

… irtóztató nálunk a tél keménysége, a hó a városban is térdig ér, az utasok elakadnak, nem tsuda, hogy reggelenként embereket találnak megfagyva, ami a vidéki utakon még gyakrabban megesik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik