Tudósoknak először sikerült laboratóriumi körülmények között, az anyaméhen kívül majdnem két hetes koráig nevelni egy emberi embriót. A kísérlettel páratlan betekintést nyertek az emberi élet legtitokzatosabb, kezdeti szakaszába. Korábban csak fejlődése hetedik napjáig tudták megfigyelni az embriókat, utána beültették a méhbe, hogy ott fejlődjön tovább.
Ezúttal azonban brit és amerikai kutatók egy új laboratóriumi módszert alkalmaztak, amelyet korábban egérembriók anyaállat méhén kívüli nevelésénél próbáltak ki. Az új technikával, amellyel az anyaméh biztosította feltételeket imitálták a laboratóriumi körülmények között, a kutatócsoportok szinte óráról órára figyelhették meg az emberi embrió növekedését, fejlődését 13 napon át.
Ez a legrejtélyesebb szakasza az emberi fejlődésnek. Ez az időszak meghatározó a szervezet kialakulása szempontjából.
Ezt Magdalena Zernicka-Goetz, a Cambridge-i Egyetem professzora, a brit kutatás egyik irányítója. A professzor és kollégái fejlesztették ki az új laboratóriumi módszert, amellyel az amerikai kutatócsoport is dolgozott. A két kutatócsoport, a brit és az amerikai a Nature és a Nature Cell Biology című folyóiratban külön tanulmányban publikálták eredményeiket. A tudósok beszámoltak arról, hogy azok a sejtek, amelyekből az emberi test kialakul, hogyan hozzák létre egy beültetés utáni emberi embrió alapvető struktúráját. Marta Shahbazi, a Cambridge-i Egyetem egyik kutatója szerint az embrió fejlődése rendkívül összetett folyamat,
és habár a mi módszerünk esetleg nem képes teljesen reprodukálni ennek a folyamatnak minden aspektusát, azt lehetővé teszi, hogy feltárjunk egy korábban nem ismert, fontos önszervező erőt.
Mindkét kutatócsoportot meglepte, hogy az embriók a méhen kívül is képesek az “önszervezésre”, vagyis arra, hogy elkezdjék kifejleszteni a kulcsfontosságú szerveket az anyától származó minden biológiai információ nélkül.
Ali Brivanlou, a New York-i Rockefeller Egyetem tudósa, az amerikai kutatócsoport tanulmányának vezető szerzője ezt ellentmondásosnak nevezte.
Korábban úgy véltük, amint az embrió megtapad, kölcsönhatásba lépnek az anyai és az embrionális komponensek és ez szükséges az embrió fejlődésének következő lépéseihez”
A kutatás azonban nemcsak az emberi embrió fejlődéséről szolgál fontos ismeretekkel, hanem az in vitro megtermékenyítés és a regeneratív gyógyítás területének fejlesztéséhez is hozzájárulhat. A kísérlettel kapcsolatban egyúttal felvetődött annak a nemzetközi törvénynek az esetleges felülvizsgálata, amely tiltja, hogy a tudósok két hétnél tovább emberi embriót neveljenek.
Zernicka-Goetz egy londoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy tengernyi új tudásanyaggal gazdagodhatnánk, ha laboratóriumi körülmények között csak egy pár nappal is tovább lehetne nevelni az emberi embriókat. Sarah Norcross, a meddőséggel és a genetikai betegségekkel küzdők érdekeit képviselő közhasznú brit szervezet, a Progress Educational Trust igazgatója azonban úgy vélte, a jelenlegi törvény megváltoztatása előtt nyilvánosan kell megvitatni annak előnyeit és hátrányait.
