Gímszarvasok szerelmétől hangosak a Vértes és a Gerecse erdei, kezdődik a vadászat is, részleges látogatási korlátozást vezettek be az erdészet területén. A részletek ide kattintva nyílnak meg. A cég honlapján közzétett információk beindították laikus fantáziánkat, kérdéseinkkel pedig Kis Balázshoz, a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. vadgazdálkodási csoportvezetőjéhez fordultunk.
A lezárás egyik oka, hogy a párzás alatt biztosítsák a vad és élőhelyének nyugalmát, magyarul a kirándulók Vértes és a Gerecse egyes részein 16 és másnap reggel 9 óra közé eső időszakban ne zavarják a magyar erdők királyának nászát. Érdekes események színhelye ilyenkor az erdő.
Az erdőben nincs potyamenet
A szarvastehenek csoportokban róják útjukat, és amint egyikük készen áll, a szagnyomokat követve azonnal meg is jelenik az első szerelmes bika. Csatlakozik a csoporthoz, sorban párosodik az épp fogamzóképes hölgyekkel. Addig marad, amíg mindegyikben el nem vetette magvát, illetve amíg el nem űzik a vetélytársak. A hangos bőgés, a peckes járás a bika részéről ilyenkor egyrészt kevély kihívás, büszke erőfitogtatás a többiek felé, másrészt riogatás.
Még a tapasztalt emberi fül is képes hang alapján megtippelni az állat méretét, hát még a rivális. Ha túl nagynak ítéli az erőkülönbséget, inkább félreáll, nem kockáztatja az egyenlőtlen harcot. Ebben a “rendszerben” nyilvánvaló, hogy a legerősebb, legrátermettebb bikák szaporodnak, akik képesek megvédeni a háremet.
Kis Balázs szerint erre nagyon halvány az esély. Ha egy területen megfelelő a nemek eloszlása, azaz nincs túlsúlyban a női nem, az effajta bujkálás nem tarthat sokáig.
Lőnek az erdőben
A lezárás másik oka – nem kell megijedni, három van összesen – a vadgazdálkodás egyik eszköze, a vadászat. A bőgéssel együtt kezdődik az idény is, és bár számtalan szabály ügyel a biztonságra, a vértesi erdőgazdaság ezzel is igyekszik csökkenteni a kockázatot. Az utak bevezető szakaszán táblák és a cég munkatársai fordítják vissza a tiltott időszakban érkezőket.
Jól van, óvatlan kirándulók meglövése kizárt, de a szarvasok golyót kapnak. Ismét a laikus: miért épp párzási időszakban, azaz génjei átadása előtt, közben lövik ki a bikát? A válasz hagyomány, és gazdasági megfontolás: az idősebb bikák kerülnek ilyenkor terítékre, amelyek öt-hat éve párosodnak már. Génjeik már tovább élnek, eljött az idő ilyen fajta, szakmai tervekre alapozott hasznosításukra.
Ráadásul sok óvatos állat csak ebben az időszakban kerül az ember szeme elé. Kis Balázs megnyugtat, négy vadászterületükön 70 kollégája felügyel arra, hogy a vadászat során maximálisan érvényesüljenek az vadgazdálkodás érdekei, ezzel együtt pedig a populáció fennmaradásának, minőségbeli fejlődésének kívánalmai.
Ki fizet, ha autó és szarvas találkozik?
A korlátozás harmadik oka a vad által okozott balesetek elkerülése. Nem, a szarvas soha nem támad emberre, még a nemi vágytól “eszét vesztett” bika sem. Megtörténhet viszont, hogy az átlagosnál később veszi észre az embert, és menekülése ijesztő lehet. A probléma az, hogy párzási időszakban a szarvasok többet mozognak, gyakrabban keresztezhetik például a közutakat, mint máskor. Ilyenkor történhetnek balesetek, amelyek az anyagi káron túl – termetes állatról lévén szó – az ember számára is komoly sérüléssel végződhetnek.
Ha a gázolás az autós hibájából történt – gyorshajtás, rossz gumik, útviszonyok figyelmen kívül hagyása stb. – a gazdálkodó kárát is meg kell térítenie. Ha a vadászatra jogosult a felelős, például rosszul szervezett társasvadászat miatt szaladt a vad a gépkocsi elé, akkor természetesen ő fizet. Ha senki nem hibázott, az esetet a „veszélyes üzemek” találkozásaként értékelik, és mindenki viseli a maga kárát – részletezi a szakember.
A lényeg tehát: szeptember 10. és október 10. között az erdőt napközben látogassuk, és az erdőjárás során részesítsük előnybe a jelölt túraútvonalakat.
