Az eredmény már csak azért is meglepő, mert a Föld gravitációja évente 40 ezer tonna űrport szed össze, a Holdról is lehoztunk “némi” kőzetet és rendszeresen érkeznek hozzánk aszteroidák.
Nem, nem azzal van a gond, hogy túl sok rákétát küldünk az űrbe, hiszen az esetek túlnyomó többségében azok a tárgyak, amik egyszer feljutnak, le is esnek.
A gondot BBC4 More or Less rádióműsora szerint a következők jelentik. Egyrészről a Föld magja idővel veszít az energiájából – úgy kell ezt elképzelni, mint egy hatalmas reaktort, ami üzemanyagot éget. Ez évente 16 ezer tonnát jelent, ami összességében nem sok. A legnagyobb hiányt az űrbe szökő hidrogén (95 ezer tonna) és hélium (további 1600 tonna) jelenti, ezek a gázok ugyanis annyira könnyűek, hogy a Föld gravitációs ereje nem képes megtartani őket.
Így a számítások alapján évente 50 ezer tonnával vagyunk szegényebbek, ami összesen 0,000000000000001 %-os veszteséget jelent.
