A hosszúcsőrű vagy gyapjas hangyászsünöknek mind a három faja első helyen szerepel a társaság evolúciós szempontból különleges és globálisan veszélyeztetett (EDGE) emlősfajokat felvonultató rangsorában.
“Az EDGE-listán szereplő emlősök mind egyedülállóak a maguk nemében, és bolygónk sokszínű élővilágának jelképei. Ha engedjük, hogy ezek az állatok eltűnjenek a Föld színéről, akkor velük együtt a különleges sajátosságaikat is örökre elveszítjük” – nyilatkozta az EDGE vezetője.
HANGYÁSZSÜNTŐL AZ EGYSZARVÚIG
Az Attenborough-hosszúcsőrű hangyászsün, amely az ismeretterjesztő televízió műsorok egyik úttörőjéről, a brit származású David Attenborough természettudósról kapta a nevét, éppúgy a lista tagja, mint a gyakorlatilag teljesen vak Gangeszi folyami delfin.
A vietnami antilop – szaola -, vagy más néven “ázsiai egyszarvú” rejtélyességét az bizonyítja leginkább, hogy a nyugati tudomány csak 1992-ben szerzett tudomást a létezéséről:
A becslések szerint ma már mindössze néhány tucat egyedből álló titokzatos faj Vietnam és Laosz őserdeiben él.
A lista egyik legbizarrabb teremtménye a kínai pangolin vagy más néven pikkelyes hangyász, illetve tobzoska. A testükön tetőcserép módjára elhelyezkedő pikkelyborítást viselő állatokat elsősorban a húsukért, bőrükért és pikkelyeikért vadásszák, amelyeket a hagyományos kínai gyógyászatban hasznosítanak.
Az EDGE-lista új egyedei között szerepel még egy kistestű lajhár fajta és a törpe Rondo-fülesmaki – Galagoides rondoensis – is.
