Tudomány

A Zabhegyező című kultuszregény megjelenése (1951)

Sármány Erika
Sármány Erika

2010. 07. 16. 06:31

Boston, július 16. – Kiadják a 20. század egyik legvitatottabb regényét. Salinger művéből 65 millió példányt adtak el a világon.

Egy regény, amelyből sosem készült filmadaptáció, holott Steven Spielbergtől Billy Wilderig többen is kopogtattak az írónál, hogy adja áldását a feldolgozásra. Daphne Joyce Maynard írónő szerint (18 éves korában viszont folytatott az íróval) a főszereplő, Holden Caulfield szerepét leginkább maga Salinger tudta volna eljátszani. A könyvet több országban és amerikai államban évekre betiltották, és tragikus (ön)gyilkosságok során is összefüggésbe hozták a művet a szomorú eseményekkel. De ki volt Salinger és ki volt Holden Caulfield?

Salinger – egy elzárkózó zseni

Jerome David Salinger 1919. január 1-jén született New Yorkban, édesapja zsidó sajtkereskedő volt, édesanyja ír katolikus családból származott. Egyetemet nem végzett, de részt vett a normandiai partraszállás hadműveleteiben.

1948 óta élt New Yorkban, majd visszavonultan egy Cornish nevű New Hampshire-i kisvárosban. Ott halt meg 2010. január 27-én. A Zabhegyező – amelyet 1951-ben adott ki – mellett novelláit amerikai lapok közölték, mellette három kötete jelent meg. 1965-ben egy novellát még közölt a New Yorker, azután nem jelentek meg írásai.

Kérdés, írt-e Salinger életének utolsó 45 évében? Egy szomszédja 1999-ben azt mondta, 15 kiadatlan regénye van a fiókjában, Joyce Maynard pedig szintén úgy vélte, a szerző minden nap írt.
„Lenyűgöző béke van a kiadatlanságban” – mondta Salinger 1974-ben a The New York Timesnak. „A megjelenés magánéletem szörnyű lerohanása. Csak magamnak írok, a saját örömömre” – mondta.

A történet:

A Zabhegyező főszereplőjének története abban különbözik Huckleberry Finn vagy Tom Sawyer kalandjaitól, hogy realisztikus, mellőzi az illúziókat. Az 50-es évek Amerikáját mutatja be kőkemény őszinteséggel, ahol a szorongó fiatalok nem találják a helyüket.

Holden Caulfield sem osztálytársaival, sem a tanáraival nem érteti magát, kicsapják a Pencey-i gimnáziumból. Eldönti, három napot eltölt New Yorkbana, ahol táncoslányokkal, egykori angoltanárával és egy Sunny nevű prostituálttal is találkozik – utóbbival szívesen beszélgetett volna. A strici (Maurice) végül megvereti, mert nem adott elég pénzt a „szolgáltatásért”.

Magányos, a három napot az alkohol társaságában tölti, majd hazatér, ahol Phoebe-hez, kishúgához menekül, mert csak vele tud normálisan elbeszélgetni annak naivitása miatt. Holden álmodozik, fantáziája egy olyan rozsmezőre repíti, ahol gyerekekre kell vigyáznia. Feladata, hogy a szakadék szélén mászkáló kicsiket megmentse a zuhanástól. A regény eredeti címe: The catcher in the rye, amelyet, talán így fordítanánk le: „A megfogó a rozsban”. A történet mögöttes üzenete Holdennek a jövő fiatal generációja iránt érzett aggodalma, keserű félelme.
Holden úgy alakítja életét, hogy bekerüljön egy elmegyógyintézetbe. Az elbeszélés végén kijelenti, a jelenen nem érdemes gondolkodni. Az intézetben eldönti, újra iskolába jár majd, mert hiányoznak neki az osztálytársai, környezete, még Maurice, a strici is. Kijelenti: „Soha ne mondj el semmit senkinek. Ha így teszel, hiányozni fognak.”

A regény egy szeretet nélküli, elidegenedett, értéktelen világot mutat be, ahol vannak ugyan példaképek (James Dean, Marlon Brando), de fiatal generációnak nemcsak ki és meg kell találni önmagát, de félelmeit is le kell győzni.

A Zabhegyező fogadtatása, utóélete:

Egyes kutatók szerint optimista a regény vége, hisz a világtól, az emberektől való elidegenedés csak egy fázis Holden életében. A Zabhegyezőt kezdettől foga élesen kritizálták vulgáris nyelvezete miatt, egyes irodalomtörténészek szerint Salinger honosította meg a káromkodást az újkori irodalomban. További támadási felület volt a blaszfémia, a szexualitás ábrázolása és az alkohol propagálása.

1962 és 1981 között a leginkább cenzúrázott mű volt az Egyesült Államokban, több államban is betiltották, még a 90-es évek végén is az egyik legvitatottabb regény volt az USA-ban.
A főszereplő ezzel együtt nagy hatást gyakorolt a beat nemzedékre, személye kultuszfigura lett, sokan azonosultak vele. A regény megítélése többször is kritikus fordulatot vett.

1980. december 8-án Mark David Chapman, miután lelőtte New Yorkban John Lennont, azt mondta, a Zabhegyező miatt ölte meg a Beatles egykori alapítóját. Chapman már a gyilkosság előtti napokban is úgy viselkedett, mint aki azonosult a Zabhegyező főhősével.

A gyilkosságot megelőző este felhívott egy prostituáltat a szállodaszobájába, és pontosan úgy viselkedett vele, mint ahogy Holden. Chapman a gyilkosság után nem próbált elmenekülni, elővette a Zabhegyezőt és olvasni kezdte a 27. fejezetet egy utcai lámpa alatt. Erről kapta a címét a Lennon-gyilkosságot feldolgozó film is. Állítólag Chapman azt írta a könyvbe: „Ez a vallomásom”.

A 27. fejezet című film ajánlója:

Egy évvel később Ronald Reagen merénylőjénél is találtak egy példányt a kötetből.
Salinger attól lett híres, hogy nem akart híres lenni, utolsó interjúját 1980-ban adta egy bostoni lapnak. Többször pereskedésekhez folyamodott, amikor valaki megpróbálta feldolgozni a regényt. 1953-ban költözött Cornish-ba, ahol kétméteres kerítéssel vette körbe a házát. 2010 januárjában bekövetkezett halála után ismét felvetődött a megfilmesítés lehetősége, de Phyllis Westberg, a család képviselője erről úgy nyilatkozott: a jogok tekintetében semmi sem változott.

A könyvből 250 000 példányt adnak el évente, eddig több mint 65 millió fogyott el. Magyarországon 1964-ben jelent meg Gyepes Judit fordításában.
A Zabhegyezőt 2005-ben a Times magazin beválasztotta a száz legjobb, 1923 után írt angol nyelvű kötet közé.

AJÁNLOTT LINKEK:

Itt elolvashatja a Zabhegyezőt teljes terjedelemben
Gyepes Judit vallomása a műfordításról

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.