A Honor 200 Lite külsőre egy kissé jellegtelen telefon, aminek viszont van egy olyan kétségtelenül pozitív tulajdonsága, hogy rendkívül vékony és könnyű: a készülékház vastagsága csupán 6,8 milliméter, a súlya pedig mindössze 166 gramm – amitől nagyon könnyűnek érződik. Ehhez ugyanakkor még hozzáadódik a feleslegesen túlméretezett hátlapi kamerasziget két milliméteres vastagsága, aminek eredményeként az asztalra helyezve mindig kotyog a műanyag keretes és hátlapos mobil. Fogásra kellemes a készülék, amiben nagy szerepe van a lekerekített sarkoknak, és az is tetszett, hogy a hátoldal matt, így nem gyűjti az ujjlenyomatokat.
A képernyő mondjuk nem rossz…
Jobb szélen ott az ujjlenyomat-olvasóként is funkcionáló bekapcsoló gomb és a hangerőszabályzó, felül egyetlen mikrofon árválkodik, bal oldalra került a két kártya fogadására képes SIM-tálca, lent pedig egy újabb mikrofon, az USB-C port (2.0), illetve az egyetlen hangszóró nyílásai találhatók. Sztereó hangzás tehát nincs, ahogy jack-csatlakozó sem, a készülék továbbá nem büszkélkedhet IP-védelemmel, és az alap tárhely SD-kártyával történő bővítésére sincs lehetőségünk.
A karcsú dizájn mellett a Honor 200 Lite egyetlen igazán jól sikerült eleme a kijelző, ami egy 1080 x 2412 pixel megjelenítésére képes, 90 Hz-es, 6,7 hüvelykes AMOLED panel. A képernyő tényleg kiváló képminőséget biztosít, ráadásul a fényereje is rendben van, a gyártó szerint akár 2000 nites csúcsérték is kihozható belőle.
A kávák meglepően vékonyak, az előlapi kamera pedig egy kapszula alakú lyukba került (egy LED villanóval), ami köré egyes alkalmazások (zenehallgatás, stopper) használata közben kitehető az Apple-ről másolt, információkat megjelenítő, érintésre kiszélesedő dinamikus sziget. A HDR megjelenítését a kijelző ugyanakkor nem támogatja, és nem tudja a folyamatos megjelenítést biztosító Always on Display funkciót sem.
…de a hardver messze van a jótól
Sajnos a képernyő alatt már cseppet sem ilyen rózsás helyzet, mert hiába kapunk 8 gigabájt memóriát (LPDD4RX) 256 gigabájt háttértár (UFS 2.2) kíséretében, a processzor csak egy hat nanométeres gyártástechnológiával készült Dimensity 6080, egy Mali-G57 MC2 grafikus egység társaságában. Ez nem túl combos hardver, az Antutu benchmark programban például szerény 424 ezer pontot értünk el vele, a gyakorlatban pedig olykor még az Android 14 alapú Magic OS 8.0 kezelőfelület animáció is megbicsaklottak használat közben. Játékra pedig tényleg csak elég komoly kompromisszumok mellett alkalmas ez a telefon. Az 5G ugyan adott, de a Bluetooth csak 5.1-es, a Wi-Fi még a régebbi, 5-ös szabvány (ac), és bár NFC van, az eSIM-ről le kell mondanunk.
A telefon az akkumulátorral tud egy kicsit szépíteni, lévén a telep 4500 milliamperórás, megfejelve 35 wattos vezetékes töltéssel. Az aksiból akár két nap üzemidő is kihozható, ami dicséretes eredmény, viszont ezt némileg beárnyékolja, hogy a telefon dobozában csak egy SIM-tűt és USB-A/USB-C töltőkábelt találunk, az említett töltési sebességre pedig csupán akkor képes a mobil, ha külön vásárolunk hozzá egy gyári adaptert.
Nappali fotós
A Honor 200 Lite összesen négy kamerát kapott, ebből egy 50 megapixeles, teljesen korrekt szelfik készítésére alkalmas egység az előlapon helyezkedik el, míg hátul három további modult találunk. Egy 108 megapixeles főkamerát, méghozzá egy 5 megapixeles ultraszéles és egy 2 megapixeles makró egység kíséretében.
Aki pedig már egy kicsit jártas a belépő- és alsó középkategóriás kínai mobilok, azon belül is a Honor világában, az jó eséllyel tudja mire számíthat. A 108 megapixeles kamerával ideális fényviszonyok között, tehát nappal, verőfényben teljesen jó képek készíthetők, ha viszont beborul, vagy besötétedik, akkor már elvesznek a részletek és a legkisebb bemozdulás is elrontja a képet – képstabilizálást ugyanis egyáltalán nem kapott a telefon. Az ultraszéles és makró egység pedig szokás szerint szóra sem érdemes: fotók nyilván készíthetők velük, csak éppen nincs bennük semmi köszönet.
Videós fronton hasonlóan lehangoló a helyzet: a tesztalany maximum Full HD minőségű mozgókép rögzítésére képes, mindössze 30 képkocka per másodperc sebesség mellett. Ez 2024-ben már nagyon halovány teljesítmény, ráadásul az egésznek csakis akkor van értelme, ha állunk, mint a cövek, ugyanis képstabilizálás hiányában már a legkisebb mozgás is élvezhetetlenné teszi a mobillal készített felvételeket.
Mennyi?
A Honor készüléke egy egészen elfogadható belépő kategóriás telefon lenne, ha mondjuk 90-100 forintot kérnének érte, de a gyártó valamiért úgy döntött, hogy a megjelenéskor 130 ezer forint lesz a 200 Lite ajánlott fogyasztói ára.
Csak a példa kedvéért: bár a lassan féléves Xiaomi Redmi Note 13 5G processzor, memória és háttértár terén ugyanezt tudja, de egyrészt 10 ezer forinttal olcsóbban, másrészt ott kapunk Gorilla Glass Victus üveget, IP54 szabvány szerinti védelmet, SD-kártyás bővíthetőséget, 120 Hz-es kijelzőt, nagyobb akkumulátort.
A tízezrekkel olcsóbb, ráadásul tavalyi Motorola Moto G84 is jobb választás a tesztalanyunknál, 130 ezer forintért pedig már vásárolható Nothing Phone (2a) vagy éppen a Samsung Galaxy A35 – mindkét mobil lekörözi a Honor friss modelljét. Nemcsak hardveresen, de szoftveresen is, hiszen ezen modell mellé csak további két Android főverzió jár, biztonsági frissítésekre pedig három éven át lehet számítani.
Persze lehet mondani, hogy a gyártó a mobilszolgáltatókon keresztül, az eredeti árnál olcsóbban próbálja majd eladni ezt a készüléket a felhasználóknak, sőt, jó eséllyel pár hónapon belül a sima kereskedőknél is lesz árcsökkenés, de az a helyzet, hogy ugyanez elmondható a legtöbb konkurensről is. Így aligha lesz olyan felállás, mikor ugyanazon ajánlatért (legyen az 0 forintos) nem találunk ennél jobb mobilt.
