Getty Images
Tech

Hat dolog, amire érdemes figyelni tévévásárlás előtt

Az ide nyár a nagy sportesemények jegyében telik, egymást követi a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia, ami sokakat sarkall arra, hogy új tévékészüléket vásároljanak maguknak. Cikkünkben pontokba szedtük, mire érdemes odafigyelni, mikor kiválasztjuk az új kijelzőnket otthonra.

Képernyőméret

Habár nagy lehet a csábítás, hogy minél nagyobb tévénk legyen, a vásárlás előtt érdemes elgondolkodni, egyáltalán van-e helyünk egy 55 hüvelykesnél nagyobb képátlóval rendelkező kijelzőnek. Ha túl közel ülünk egy tévéhez, akkor simán láthatóvá válhatnak a pixelek, ha pedig túl távol vagyunk, akkor elveszhetnek a kép részletei. Utóbbira ritkábban kerül sor, így főleg

a következőkre érdemes figyelni: 55 hüvelykes tévénél legyen meg az 1,7 méter távolság a képernyőtől, 65 hüvelyk esetében 2,1 méter, 70 hüvelyknél 2,3 méter, míg 75 hüvelyk (vagy annál nagyobb) készüléknél legalább 2,5 méter legyen a kanapénk és a kijelző között.

Felbontás és felskálázás

A Full HD (1920×1080 pixel) tévék szinte már teljesen kiment a divatból, a legtöbb készülék 4K UHD (3840 × 2160 pixel) felbontású, de az elmúlt években megjelentek a piacon a 8K UHD (7680 × 4320) modellek is. Minél nagyobb a felbontás, a tévé annál élesebb és részletesebb kép megjelenítésére képes, viszont csak akkor, ha megfelelő minőségű tartalmat játszunk le rajta. 8K felbontásban egyelőre még nem nagyon találni semmit, a 4K már elterjedtebb (Blu-Ray, streaming szolgáltatások stb.), ugyanakkor a hazai tévéműsorok jelentős része még mindig csak HD vagy Full HD. A nagyobb felbontású tévék természetesen ezt is képesek megjeleníteni, de nem mindegy, milyen minőségben. Itt jön képbe a felskálázás, mikor a tévé különböző eljárásokkal (például mesterséges intelligencia segítségével) kiegészíti az alacsonyabb felbontású tartalmakat, hogy a lehető legjobban nézzenek ki a magasabb felbontású kijelzőn. Ha rendszeresen nézünk hagyományos tévéadásokat, akkor érdemes utánanézni, hogy melyik tévé milyen felskálázási technológiát használ, hiszen nem jó utólag rádöbbenni, hogy hiába van méretes kijelzőnk, azon nem néznek ki jól a kedvenc műsoraink.

Jó választás: Samsung Q80T

Vodafone

Kvantumpontos QLED panellel szerelt okostévé, ami nemcsak tudja a 4K felbontást, de a HDMI 2.1 csatlakozónak hála ebben a felbontásban is képes 120 Hz-en üzemelni. 1000 nit feletti fényerő, csodás színek, remek kontraszt, és a Quantum processzornak hála a felskálázásra sem lehet panasz. Emellé elegáns, szinte káva mentes kivitel dukál, az átlagnál jobb hangzásról pedig a 60 wattos 2.2.2 csatornás hangrendszer gondoskodik.

További részletek: vodafone.hu

Képfrissítés

Tévévásárlásnál érdemes odafigyelni a képfrissítésre is, vagyis arra, hogy az adott készülék egy másodperc alatt hány képkocka megjelenítésére képes. Ennek meghatározására szolgál a Hertz: 60-as érték alatt pedig nem érdemes tévét venni, igaz, manapság már a legolcsóbb modellek is képesek erre. Akadnak ugyanakkor olyan típusok, amik már a 120 Hz-es megjelenítésre is képesek, ami szebb látványt és folyékonyabb megjelenítést eredményez – utóbbi kifejezetten jól jön sportközvetítések esetében. Oda kell viszont figyelni, hogy milyen felbontás mellett képes erre a kijelző: a legtöbb modell még csak Full HD-ban tudja a 120 Hz-et, de már akadnak olyan tévék, amik 4K esetén is képesek erre. Utóbbit könnyű ellenőrizni: ha a készülék csatlakozói között találunk HDMI 2.1 portot, akkor a tévé jó eséllyel tudja a 4K/120 Hz megjelenítést. A magasabb képfrissítés ráadásul nemcsak a sportközvetítések alkalmával jön jól, de akkor is, ha mondjuk PC-t, PlayStation 5-öt vagy Xbox Series X-et kötünk a tévére és videójátékokkal játszunk.

Paneltechnológia

Napjainkban két paneltechnológia uralja a tévépiacot: a hagyományos LCD (ide tartoznak többek között a QLED és Mini LED készülékek is), illetve a jóval modernebb OLED. Az LCD esetében a folyadékkristályos kijelzőt LED-ek világítják meg hátulról, míg az OLED-nél minden egyes pixel mögött található egy fénykibocsátó organikus dióda, így nincs szükség háttérvilágításra. Utóbbi előnye többek között, hogy már elképesztően vékony tévék is gyárthatók. Ennél viszont jóval fontosabb, hogy az említett diódák egyenként vezérelhetők (az LCD esetében ez maximum az egy zónába tartozó LED csoportokra igaz), aminek hála a kijelzőn megjeleníthető a tökéletes fekete és a végtelen kontraszt, ami egészen lenyűgöző képet eredményez, olyat, amire az LCD technológia nem képes. Ha valaki a lehető legélesebb képre, élethű színekre és a lehető legjobb betekintési szögre vágyik, annak az OLED tévék között kell keresgélnie, amik között tavaly óta már megtalálhatók a 48 hüvelykes, kisebb helyen elférő variánsok is.

Jó választás: Samsung TU8502

Vodafone

4K-s LCD okostévé 200 ezer forint alatt, Dynamic Crystal kijelzővel, felskálázásra is képes Crystal processzorral, és szebb színeket és jobb kontrasztott biztosító Dual LED technológiával. Külsőre három oldalon keretmentes dizájnt kapunk, adott a jól használható Tizen operációs rendszer és a több kezelésére is alkalmas, modern távirányító.

További részletek: vodafone.hu

HDR

Manapság egyre több tévé képes a HDR (High Dynamic Range), avagy a magas dinamikatartományú tartalmak megjelenítésére, aminek hála az átlagnál jóval részletesebb képet kapunk, köszönhetően a 10 bites és 12 bites színtárolásnak, illetve annak, hogy a különösen sötét és a különösen világos részeken jóval több információ (azaz részlet) válik láthatóvá. Ezek együttes hatására a megjelenített kép a hagyományos felvételeknél jóval színgazdagabbnak és természetesebbnek hat. Napjainkban egyre több szolgáltatás (Netflix, Amazon Prime Video, videójátékok stb.) kínál HDR tartalmakat, viszont tévévásárlásnál érdemes résen lenni. A gyártók sokszor akkor is HDR képes készülékként reklámozzák portékájukat, ha az valójában nem képes a magas dinamikatartomány megjelenítésére: ennek alapfeltétele a 10 bites panel, továbbá az, hogy a kijelző képes legyen minimum 540 nit fényerő kibocsátására.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy napjainkban számos HDR szabvány létezik (HDR 10, HDR 10+, HLG, Dolby Vision stb.), a legtöbb tévé viszont nem támogatja mindegyiket. Éppen ezért az új tévé kiválasztása előtt érdemes utánanézni, hogy az általunk használt szolgáltatások melyik szabvány mellett tették le a voksunkat, és olyan készüléket választani, ami támogatja ezeket a formátumokat.

Hangzás

Egy tévé esetében nemcsak a képminőség számít, de az is, hogy a készülék miképp szólaltatja meg a látványhoz kapcsolódó hangokat. Minden tévé rendelkezik valamilyen hangrendszerrel, azonban még a drágább modellek sem feltétlenül tartalmaznak olyan technikát, ami képes megközelíteni egy soundbar hangminőségét, egy több egységből álló hangrendszerről nem is beszélve. Ha valaki átlagon felüli hangélményre vágyik, annak muszáj az említett két megoldáshoz folyamodnia, és érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az új tévénken hiába szerepel, hogy támogatja az egyre elterjedtebb Dolby Atmos formátumot, az koránt sem jelenti azt, hogy a készülék képes azt megszólaltatni. A Dolby Atmos olyan dinamikus hangélményt biztosít, ami túlmutat a klasszikus térhatáson (surround): a néző tényleg úgy érezheti, hogy körülötte zajlanának az események.

A tévék dobozára nyomott Dolby Atmos logó viszont nem azt jelenti, hogy a készülék így szólal meg, hanem azt, hogy képes dekódolni vagy változtatás nélküli továbbítani a jelet a kompatibilis hangrendszerre.

Ne legyen illúziónk, bár a hangtechnika is nagyot fejlődött az elmúlt években, de még ma sem lehetséges, hogy a tévékbe szerelt ilyen-olyan hangszórók önmagukban valódi térhangzást hozzanak a nappalinkba.

Szponzorált tartalom

A cikk a Vodafone támogatásával készült.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.