Tech

Ha zsarolóvírusról van szó, nem éri meg fizetni

Getty Images
Getty Images

A Sophos kiberbiztonsági cég nemrég kiadott globális kutatása szerint a zsarolóvírus támadások utáni helyreállítás átlagos költsége az elmúlt 12 hónapban több, mint kétszeresére nőtt, a 2020-as átlagos 761,106 dollárról 1,85 millióra.

A váltságdíjat kifizető cégek aránya a 2020-as 26 százalékról 32 százalékra nőtt, rossz hír, hogy viszont csupán 8 százaléknak sikerült visszanyernie az összes adatát. Az átlagos kifizetett váltságdíj 170,404 dollár volt, és tíz szervezet fizetett ki 1 millió dollárt vagy annál nagyobb összeget. Pedig a Sophos kiemeli, hogy amikor zsarolóvírusról van szó, nem éri meg fizetni.

Habár több szervezett döntött a váltságdíj kifizetése mellett, csupán egy igen kis részük kapta vissza az összes adatát.

Ennek részben az lehet az oka, hogy titkosítási kulcsokat használni az adatok helyreállítására bonyolult lehet, ráadásul nincs garancia a sikerre sem. Ahogy nemrégiben a DearCry és Black Kingdom zsarolóvírusok esetében láthattuk, az alacsony színvonalú, sebtében összeállított kódokkal és technikákkal indított támadások az adatvisszaállítást megnehezítik, vagy akár el is lehetetlenítik. A válaszadók több, mint fele (54%) úgy véli, hogy a digitális támadások már túl fejlettek ahhoz, hogy az informatikai csapatuk önmagában kezelni tudja azt. A titkosítás nélküli zsarolás mértéke növekszik. A válaszadók 7 százaléka azt mondta, hogy az adataikat ugyan nem titkosították, azonban még így is váltságdíjat követeltek tőlük. Feltehetőleg amiatt, mert a támadóknak sikerült ellopni az adataikat. 2020-ban ez az arány 3% volt.

Habár a zsarolóvírus támadást tapasztalt szervezetek száma a 2020-as felmérésben részt vevők 51 százalékáról 37-re csökkent 2021-ben és kevesebb szervezet szenvedett el adattitkosítást egy jelentős támadás eredményeként (2021-ben 54%, 2020-ban 73% volt), az új kutatás aggasztó, mégis növekvő trendekre hívja fel a figyelmet, különösen a zsarolóvírus támadások hatása kapcsán.

A zsarolóvírus által sújtott cégek számánál látható nyilvánvaló csökkenés jó hír, ám beárnyékolja a tény, hogy ez valószínűleg – legalábbis részben – a támadók viselkedésében bekövetkezett változásokra utal. Láttuk, hogy a támadók a nagyobb léptékű, általános, automatizált támadásokról célzottabbakra váltottak, melyek részét képezi a kézi, közvetlen, hús-vér emberek által végzett hackelés. Habár a támadások összesített száma ennek eredményeképpen alacsonyabb, tapasztalataink szerint az ezekből a fejlettebb és komplexebb célzott támadásokból származó kár lehetősége sokkal nagyobb. Az ilyen támadások után nehezebb a helyreállítás, ezt pedig tükrözi az, hogy az általános kármentesítési költségek megduplázódtak a felmérés szerint”

– mondta Chester Wisniewski, a Sophos vezető kutatója.

Lehet, hogy a nulláról kell építkezni

A Sophos felhívja a figyelmet, hogy helyreállni egy zsarolóvírus támadást követően akár évekbe telhet és sokkal többről szól, mint a titkosítás visszafejtéséről és az adatok visszaállításáról. Teljes rendszereket kell a nulláról újjáépíteni, ráadásul többek között figyelembe kell venni a kiesett működési időt és az ügyfeleket ért hatást is.

Az is fontos szempont, hogy mit tekintünk „zsarolóvírus” támadásnak: a válaszadók egy kis, de szignifikáns százaléka olyan támadás áldozata volt, ahol adattitkosítás nélkül zsarolták meg őket. Ennek az lehetett az oka, hogy rendelkeztek olyan zsarolóvírus-ellenes technológiával, amely megakadályozta a titkosításos szakaszt vagy mert egyszerűen a támadók döntöttek úgy, hogy nem titkosítják az adatokat. Valószínűleg a támadók azért követeltek pénzt, hogy cserébe ne tegyék közzé online az ellopott információkat.

A Sophos javaslatai a zsarolóvírus és a kapcsolódó digitális támadások elleni védekezéshez:

  • Tartsd fejben, hogy meg fognak támadni! A zsarolóvírus továbbra is rendkívül elterjedt. Nincs olyan ágazat, ország vagy cégméret, amely védett lenne. Jobb felkészülten elkerülni a támadást, mint fordítva.
  • Készíts biztonsági mentéseket és tarts készen egy offline másolatot is! Válaszd a 3:2:1-es ipari standard megközelítést: 3 kör biztonsági másolat 2 különböző adathordozót használva, melyek közül 1 offline (azaz hálózati kapcsolat nélküli) állapotban van!
  • Alkalmazz többrétegű védelmet! Ahogy egyre több zsarolóvírus támadás részét képezi a zsarolás is, minden eddiginél fontosabb már eleve kívül tartani az ellenfeleket. Használj többrétegű védelmet a támadók blokkolására a teljes hálózat lehető legtöbb pontján.
  • Kombináld a hús-vér emberi szakértőket és a zsarolóvírus-ellenes technológiákat! A zsarolóvírus megállításának kulcsa a mélyreható védelem, mely kombinálja a dedikált zsarolóvírus-ellenes technológiát és a valós személyek által vezetett fenyegetéskutatást. A technológia biztosítja a skálázhatóságot és az automatizációt, amelyre a szervezetnek szüksége van, miközben az emberi szakértők képesek detektálni az árulkodó taktikákat, technikákat és procedúrákat (TTP), melyek azt jelzik, hogy támadó próbálkozik az adott környezetbe való bejutással.
  •  Ne fizesd ki a váltságdíjat! Könnyű mondani, de sokkal kevésbé könnyű megtenni ezt, amikor egy zsarolóvírus támadás következtében leállt a szervezet működése. Az etikai megfontolásoktól függetlenül a váltságdíj kifizetése nem hatékony módja az adatok visszanyerésének. Ha mégis fizetsz, ne feledkezz meg arról, hogy az ellenfelek átlagosan csak a fájljaid kétharmadát állítják helyre!
  • Legyen egy helyreállítási terved vírusos támadás esetére! A legjobb módja annak, hogy megakadályozd egy digitális támadás teljes, katasztrofális offenzívává válását az, ha előzetesen felkészülsz rá, rendelkezel incidenskezelő tervvel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik