A világjárvány sújtotta 2020-ban fontos változások történtek az adatvédelemhez és a magánszférához való hozzáállásban. Terítékre került a pandémia kontra privátszféra kérdés a fertőzöttek mozgását figyelő mobilalkalmazások miatt, amik a szakértők szerint is kétélű fegyvernek számítanak. A cégek jó része átállt a távoli munkavégzésre, az adatok védelmében pedig új megoldásokkal kellett megismerkedniük. Egyre csak szaporodtak a járványhelyzetet és a bizonytalanságot kiaknázó adathalász kampányok. A Security Magazine szerint 12 hónap alatt nemcsak a hozzáállásunk változott nagyot az adatvédelemhez, de 2021 elején egy fontosabb trend is kibontakozni látszik: a nagy techcégek felhasználói egyre inkább követelik az átláthatóságot, tudni akarják, milyen jellegű adatokat gyűjtenek róluk, és azokat mire használják a kezelőik.
Az év eleje látványos és izgalmas fordulatot hozott ezen a téren: több millió új felhasználó rohamozta meg a titkosított csatornákat jelentő Signal és Telegram üzenetküldőket. A Signal esetében végponttól végpontig terjedő titkosítás védi az üzeneteket, ami azt jelenti, hogy kizárólag a küldő és a fogadó tudja olvasni azokat, még a szolgáltatást nyújtó cég sem tudja visszafejteni a tartalmukat. A 2014 óta létező appra először Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány kirobbantója hívta fel a figyelmet, aki nagy rajongója a szolgáltatásnak. A másik felfutó alkalmazásnak, a Telegramnak is vannak titkosított üzenetküldési opciói, ám inkább a csoportszobák és a csatornák miatt kedvelt közösségi alternatíva.
A WhatsApp csapta ki a biztosítékot
A két app hirtelen megugró népszerűsége több eseménynek is betudható. Az egyik a Facebook által birtokolt WhatsApp nagy port kavaró bejelentése volt. A csevegőapp január 4-én arról értesítette felhasználóit, hogy február 8-tól bele kell egyezniük a WhatsApp által kezelt felhasználói adatoknak az átadhatóságába az anyacég felé. Ebbe beleértendők a telefonszámok, az IP-címek, az eszközinformációk. Aki ezt nem fogadja el, nem használhatja a szolgáltatást. Ennek nyomán körüzenetek kezdtek terjedni arról, hogy a módosítás feljogosítja a Facebookot a WhatsApp-üzenetek monitorozására. A WhatsApp közleménye szerint marad az eddigi titkosítás, tehát a barátokkal, ismerősökkel, családdal folytatott beszélgetéseket továbbra sem fogják lehallgatni – a változás a hagyományos felhasználói cseteket nem érinti, csak az üzleti ügyfeleket.
Ettől függetlenül az ultimátumnak tűnő bejelentés eredményeként tömegek kezdték letölteni a Signalt és a Telegramot. A Signal app népszerűségén nagyot lendített az is, hogy Elon Musk a január hatodikai, a Capitolium ellen intézett támadás után közzétett két nagy hatású bejegyzést a Twitteren. Az egyik egy mém volt, amiben ugyan név szerint nem említette a Facebookot, de egyértelmű utalást tett arra, hogy a rendbontások kialakulásában számottevő szerepe volt a közösségi oldalnak. Majd egy sokkal egyértelműbb üzenetet címzett 42 millió követőjének: „Használjatok a Signalt”. És sokan el is kezdték használni: a SensorTower elemző cég számai szerint a január 6–10. közti időszakban több mint 7,5 millióan töltötték le a csevegőt a digitális appboltokból,
A 430 százalékos növekedést meg is érezte a szolgáltatás, a túlterhelt rendszer nem tudta kellő gyorsasággal kiküldeni az új regisztrációkhoz szükséges megerősítő kódokat. Persze a WhatsAppnak még mindig havi átlagosan kétmilliárd felhasználója van, amihez képest a 20 milliós táború Signal kispályás, de fontos, hogy olyan felhasználók indultak el a platform felé, akik eddig nem is hallottak róla.
Ezt követően a WhatsApp közölte, hogy három hónapnyi plusz időt ad: az eredetileg kitűzött február 8. helyett május 15-től lépnek érvénybe a változások. A cég közleménye szerint rengeteg embert zavart össze a legújabb frissítésük. Sok téves információ kezdett keringeni, ami sokakban keltett aggodalmat, ezért szeretnék mindenki előtt tisztázni az elveiket és a tényeket. A cég szeretné, ha addig a felhasználók alaposabban értelmeznék az általuk leírtakat, melynek lényege, hogy az irányelvek változtatásai elsősorban az üzleti felhasználókra vonatkoznak, és az információkat csak a saját szolgáltatások fejlesztéséhez használják fel. Hangsúlyozzák: a változtatások nem jelentenek lényeges újdonságot a Facebook felé történő adatszolgáltatásban, csak az új irányelvben a korábbinál részletesebben ismertetik a tevékenységet.
Az egykor biztonságos bástyának számító app üzemeltetői már 2016-ban bejelentették, hogy a Facebook számára is elérhetővé kezdik tenni a szolgáltatásban tárolt személyes adatokat. A felhasználók e felett kaptak kontrollt, manuálisan kikapcsolhatták ezt az adatmegosztást. Úgy tűnik, hogy a jövőben ez az opció nem lesz elérhető.
Más alternatívák is felfutóban
Hogy a felhasználók egyre inkább keresik a kevesebb adatot gyűjtő felületeket, visszatükröződik abban, hogy a Google alternatívájaként fejlesztett, magyarul is elérhető DuckDuckGo keresőmotor 2020-ban 62 százalékos növekedést produkált. A „kacsás kereső” fő vonzerejét az adja, hogy nem épít profilt a netező aktivitásai alapján, tehát nem figyeli, hogy milyen oldalakat látogatott meg korábban, mindenkinek ugyanazokat a tartalmakat jeleníti meg.
A 2008-ban indított kereső meglehetősen lassan tudott csak hízni az elmúlt évtizedben, 2020-ban viszont masszív felfutásnak indult. Idén januárban látszik ennek a gyümölcse, épp abban az időszakban, amikor a Signal csevegő is kilőtt: három hét alatt sikerült elérni az egy nap alatt indított 100 millió keresést, az év elején mért 90 millióról. A cég szerint ez annak tudható be, hogy a netezőknek egyre fontosabb az adataik biztonsága, és a célzott politikai hirdetések elkerülése.
A YouTube konzervatív verziójának tekinthető Rumble-t pedig a tavaly januári indulás óta 2,4 millióan töltötték le világszerte az Apptopia mérése szerint, és a capitoliumi zavargás után az amerikai App Store letöltési listájának decemberi 1484. helyéről a 78.-ra ugrott.
Úgy tűnik, a világ kezd rádöbbenni arra, hogy a Facebook nem a felhasználóknak építi a szolgáltatásokat, hanem inkább az adataik miatt
– mondta el ennek kapcsán a Signal alapítója és vezére, Moxie Marlinspike, aki szerint az elmúlt hetek eseményei egy jelentősebb változás előfutárai.
Ennek is van árnyoldala
A titkosított csevegők felfutása mögött viszont más okok is meghúzódnak: a Facebook és a Twitter szabályzatához illeszkedve a Capitoliumot ért támadás után a moderátorok több szélsőséges fiókot is felfüggesztettek, köztük Donald Trump volt elnökét is, aki a hivatalos indoklások szerint erőszakot szított. Hogy Trumpot letiltották a nagy elérésű felületekről, nagy port kavart. Még maga a Twitter vezetője, Jack Dorsey is úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy helyes, de veszélyes döntést választottak.
Az Apple és a Google is eltávolította alkalmazásboltjaiból az amerikai szélsőjobb által kedvelt Parler közösségi oldal mobilappját, majd az Amazon is bejelentette, hogy nem hosztolja tovább a szolgáltatást, így az határozatlan időre elérhetetlenné vált. Ennek eredményeként rengetegen néztek más felületek után, és ekkor ugrott a Telegram aktív felhasználói bázisa 500 millióra. Többek közt Gavin McInnes, a Proud Boys alapítója is ekkor tért vissza az általa rég használt platformra, a szélsőjobbos csoport gyorsan több ezer új taggal bővült. „Ne bízzatok a Big Techben. Biztonságosabb helyre van szükségünk” – írta a követők számára.
A Telegram-vezér, Pavel Durov elmondása szerint ugyan korábban már voltak olyan időszakok, amikor a szokásosnál nagyobb érdeklődés övezte az appot, de a legutóbbi ezeknél is erőteljesebb kiugrás volt. Érdekesebb statisztika viszont, hogy Durov közlése szerint a Telegram friss, 25 millió új regisztráltjának 94 százaléka Amerikán kívül él: Ázsiában, Európában, Latin-Amerikában és Afrikában.
A hatóságok számára kifejezetten aggasztó a szélsőséges csoportok titkosított csatornára mozgása, mivel nehezen lekövethetők a zavargások, könnyebben szervezhetők az erőszakos, koordinált cselekmények. Különösen a Telegram népszerű a szélsőjobb körében, mivel egyfajta közösségi médiaként is használható. De a titkosítás érméjének van egy másik oldala is: a civil jogokért küzdő aktivisták is előszeretettel élnek az anonimitás adta lehetőségekkel, főleg ha elnyomó hatalmakkal szemben kívánnak fellépni. A Signal tavaly egyszer már középpontba került, amikor a Black Lives Matter jegyében tüntetések törtek ki az Egyesült Államokban – akkoriban aktivisták, újságírók és más, biztonságot igénylő felhasználók választották amiatt, hogy a szolgáltatás nem tárolja a beszélgetéseket szervereken.
