Tech
Training the robot. Ambitious committed motivated man working in a lab and creating new technologies for military purposes

Aggódik az ENSZ: mégis elszabadulnak a gyilkos robotok?

Trautmann Balázs
Trautmann Balázs

2017. 11. 19. 12:00

Hiába beszélünk róla sokat, a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy nehéz megtartani a kontrollt a mesterséges intelligenciával felszerelt, autonóm fegyverek felett - azaz amikor már a robot dönti el, kire lő. Az ENSZ immár negyedik éve ült össze tanácskozni a témában.
Korábban a témában:

Az ENSZ égisze alatt gyűltek össze államok tucatjainak képviselői Genfben, november 13-17 között. A cél: megoldást találni arra a helyzetre, hogy technológiailag különösebb akadályt nem jelent majd olyan, autonóm harcjárművek fejlesztése és építése, melyek saját maguk választják ki és semmisítik meg célpontjaikat – azaz ölnek meg embereket.

Amikor tavaly utoljára üléseztek, akkor a DeepMind AlphaGo mesterséges intelligenciája megverte emberi ellenfelét a játékban – ezzel korábban példátlan eredményt érve el a gépagy fejlesztése terén.

Már kétszer is elverte a Google robotagya a gó bajnokot
A napokban folyik ember és gép eddigi legfontosabb küzdelme, melyben jelenleg az ember áll vesztésre.

Világszintű tilalom? Aligha!

Az immár négy éve ülésező munkacsoport annak a lehetőségét vizsgálja majd, hogy milyen esélyei, lehetőségei, korlátai és hatásai lennének egy esetleges világméretű jogi szabályozásnak – praktikusan a betiltásnak.

Ez sajnos teljesen járhatatlan útnak ígérkezik, hiszen az ENSZ-nek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy egy esetleges világméretű tiltást követően az egyes tagállamokat, illetve az államoktól függetlenül tevékenykedő szereplőket (nemzetközi vállalatok, terrorszervezetek, bűnözők, más csoportok) ellenőrizze, illetve kikényszerítse a tilalom betartását.

Az ENSZ témában illetékes szerve, a hagyományos fegyverekről szóló egyezményben (Convention on Certain Conventional Weapons, CCW) részt vevő országok közül ugyan 189 támogatja a szigorú tiltást, de a többi 105 ország bármelyike vétózhat, pedig egyhangú döntésre lenne szükség – így lehetne ugyanis tiltani a világ teljes területén a fejlesztést, gyártást és alkalmazást egy újabb egyezmény megalkotásával és ratifikálásával.

Fotó: Getty Images/Spencer Platt

A történelmi tapasztalatok alapján a több éves, évtizedes jogi és diplomáciai egyezkedések során mindig felhígul és elerőtlenedik az olyan technológia megrendszabályozására irányuló szándék, amely tulajdonképpen számos ország számára vonzó lehetőséget kínál. Kiváló példa a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek elterjedését célzó ENSZ-erőfeszítések teljes csődje a szír vegyifegyverek bizonyított alkalmazásával.

Pedig rohamtempóban fejlődik a technológia

Közben a technológia pedig rohamléptekkel fejlődik.

  • A mesterséges intelligencia fejlődésével – melyet az Egyesült Államok vagy éppen Kína hadereje is élénk figyelemmel kísér és támogat -;
  • a 3D-nyomtatás várható, széles körű elterjedésével;
  • a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető alkatrészek, rendszerek kombinálásával

valóban veszélyes időkre lehet számítani.

Itt érdemes egy pillanatra Szíria és Irak felé nézni: az Iszlám Állam (ISIS) és más terrorszervezetek az interneten megrendelhető, kereskedelmi forgalomban szabadon megvásárolható, apró drónokat építettek át miniatűr bombázógépekké, és támadták meg az ellenük harcoló, nyugati támogatású fegyveres erőket.

Itt sem hozna megoldást a tiltás – Kínából bárki vásárolhat akár tucatszám olyan kvadkoptereket, melyek 1-2 kilogrammos teherbírással és HD-felbontású kamerával rendelkeznek, s így tökéletesen alkalmas a “szegény ember irányított rakétája” szerepkör betöltésére.

Nem eszik, nem alszik, nem sztrájkol

Azok az országok, melyek nagy kiterjedésű, nehezen ellenőrizhető területekkel, zord éghajlatú, hosszú határvidékekkel rendelkeznek, nem ok nélkül számítanak a mesterséges intelligencia vezérelte harcjárművek, repülőgépek felé.

Ilyen például Oroszország és Kína, de említhető Kanada, az Amazonast ellenőrizni csak részben képes Brazília és számos afrikai ország is.

A gépagy nem fárad el, nem akar enni és aludni, gyorsan “kiképezhető” a pilóta, a harckocsi-parancsnok, illetve viszonylag könnyű előállítani.

Fotó: Thinkstock

Akkor is jól jöhetnek az autonóm páncélosok, ha például egy városi, aszimmetrikus hadviselés esetén nem akarunk saját emberveszteséget elszenvedni.

Érthető: egy amerikai politikus inkább “áldoz” néhány tíz- vagy százmillió dollárnyi közpénzt a megsemmisült robottankokra, mintsem a csillagos-sávos lobogóval beterített koporsó nézzen vissza többszáz újság és hírlap címlapján.

De mikortól lőhet önállóan egy robot?

Igaz, közel sem ilyen költséges a nem katonai minőségű, de pusztítani képes, önállóan gondolkodó harci robot fejlesztése – főleg, ha az ártatlan, civil lakosság kímélése sem cél.

Egy megfelelően képzett programozónak nem jelent különösebb feladatot egy olyan vezérlőszoftver összeállítása, amely mondjuk az infravörös kamerarendszerrel felderített összes ember kiiktatására ad parancsot a fegyverrendszernek.

Ahhoz viszont már ember kell, hogy egy út szélén álldogáló fegyveresről megmondja, hogy az ott egy terrorista vagy egy helyi paraszt, aki állatait és házát védi a tömegterméknek számító Kalasnyikovval kezében.

Fotó: Getty Images/John Moore

Nem véletlen, hogy jelenleg még minden, távolról indított irányított rakétánál vagy bombánál emberi kezelő ad parancsot a támadás végrehajtására, és nem egy számítógép.

Kérdés, a mesterséges intelligencia fejlődésével ez a “hátráltató tényező” mikor iktatódik ki, és akkor milyen lesz a szép, új világ…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A Facebook logo is seen on an iPhone in this photo illustration on November 20, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.