Az Illinois-i Egyetem kutatói ugyanis olyan nanoméretű nyomtatási technológiát fejlesztettek ki, amellyel 3D antennákat képesek létrehozni.
OK, minden antenna valamennyire háromdimenziós, de a képen is látható félgömb felszínén nanorészecskés ezüsttintából nyomtatták a szubsztrát felszínére az adóvevőt.
Az így létrejött szerkezet amellett, hogy igazán sci-fi, hatékonysága nem kicsit, hanem nagyságrenddel jobb, mint a manapság forgalomban lévő eszközöké. Olyannyira, hogy a kutatók szerint már megközelítik az elméleti Chu-Harrington határt, amely az antenna mérete és a leadott jel minőségére állított fel küszöböt. Magyarul ennél jobb (ilyen technológiával) már nem nagyon lehet.
AJÁNLOTT LINKEK:
További részletek – angolul (Engadget)