vissza nem térítendő támogatás
A külügyminisztérium egy olyan alapítványon keresztül csatornázza a pénzeket Romániába, mely nem tartozik az üvegzsebtörvény alá, így rejtve maradhat a támogatások pontos felhasználása.
A kormányzati pályázati portál jelenlegi adatai szerint az üzemeltető Bikácsi Agrár Kft. különböző jogcímeken már 883 millió forint EU-s támogatásban részesült.
Biztossá vált, hogy egyetlen forint sem fog megtérülni abból a több mint negyedmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, ami néhány éve az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A külügyminisztériumban nem indult vizsgálat, és felelős sincs.
A pályázatok sorsáról a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek, így arról is, hogy egy önkormányzat helyett inkább egy olyan cégnek ítéltek forrást, amelyik aztán eljárás alá került.
Az állam 223 millió forintért eladta, majd 1,3 milliárddal megtámogatta az ingatlan felújítását.
A korrupciót beismerő vádlottak esetében később hoz ítéletet a bíróság. Az ügyészség mindkettejükkel szemben öt éves börtönbüntetés és vagyonelkobzás kiszabását kezdeményezte. Továbbá, hogy végleg tiltsák el őket a közszolgálati tisztviselői foglalkozástól.
K. Tamás a hátára felírt Rogán Antal-idézettel jelent meg a bíróságon, és elfogultságra hivatkozva szerette volna elérni a bíró kizárását.
Somlai Bálint eddig magyar költségvetési pénzeken hízó cégei ezúttal brüsszeli forrásból gyarapodhatnak.
Az igazságügyi tárca helyettes államtitkára nem tartotta indokoltnak a szolgáltatás fenntartását.
2022-ben csaptak le a hatóságok a minisztériumi tisztviselőkre, akik a vád szerint kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. A 24.hu által megismert vádirat szerint a kiépült korrupciós hálózat még a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartotta.
223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a lovasberényi ingatlan felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.
A külügy 288 milliós átutalása után 135 millió forintos állami kezességvállalásról született döntés, ám banktitokra hivatkozva nem árulják el, hogy végül az adófizetők állják-e a számlát.
Jellemzően azok a cégek pályáznak és nyernek, amelyek eleve termelékenyek, beruházásokat végeznek és nagyobbak, mint az átlagos magyar vállalat. Mélyreható változásokat viszont nem generál az ingyen tőke.
Két különböző pályázat indul, gazdasági társaságok is beszállhatnak.
41 turisztikai fejlesztésre már megítélt támogatást von vissza a magyar állam.
A trafikbotrány főszereplőjeként is ismert Horváth István és családja milliárdos cégbirodalmat épített ki. Már a Sió-Trans is a politikusé.
Csak erdősítésre Tiborcz István és apja együtt már több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A helyreállítási alap meg nem érkezett támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott.
A pénz nagy részét szociális lakások felújítására és újak építésére kellett volna költeni.
A kormány előfinanszírozza az Európai Bizottság brexit-kárenyhítő támogatását, 22 milliárd forintot osztanak ki nyolcvan cég között.
Az Európai Unió helyzetjelentése sok ponton lesújtó képet fest Magyarországról.
A 2018-ban 5 év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester büntetésének elhalasztását Völner Pál korrupcióval gyanúsított volt államtitkár rendelte el.
A külügyminisztérium versenyképesség-növelő támogatást ítélt meg egy nem sokkal később végrehajtás majd felszámolás alá került kft.-nek.
A pénzügyi tárca 7,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás megítéléséről döntött az elmúlt két évben a geotermikus erőművek fejlesztését és egy fecskendőgyárat ígérő cég javára.