űrverseny

Az első ember Holdra juttatásával Amerika elérte propagandacéljait, a kormányzat így egyre kevesebb hajlandóságot mutatott az űrrepülések finanszírozására.

A tervek szerint az űreszköz több kilométer hosszú lenne.

Az autógyártó egy rakétákkal foglakozó startupba fektetett be.

Húsz évvel az űrverseny kezdete előtt egy csapat brit tudós úgy döntött, hogy sétapálcás űrhajóst küldenek a Holdra. Az álom meglepő módon nem a ruhán csúszott el.

Oroszország és Amerika mellett Kína is benevezett az új űrversenybe.

Kennedyt a hidegháborús űrverseny késztette az Apollo-program meghirdetésére, ami végül elhozta az Egyesült Államok elsőségét.

Sokáig az amerikaiak és a szovjetek játszótere volt a Hold, de ha visszamegyünk, teljesen más lesz a helyzet.

Amikor Kennedy elnök 1961. május 25-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok embert küld a Holdra, a tudósok csak fogták a fejüket.

Lajka és a Szputnyik volt a sláger, de a szocializmus évtizedeiben minden feltűnt a csomagolásokon, ami valaha az ég felé indult.

Az emberiség történetének legnagyobb átverése, vagy legnagyszerűbb teljesítménye?

A Vasember figurájához feltűnően hasonlító szobor már közel negyven éve magasodik az orosz főváros fölé.

Féltek, hogy a holdautó mégsem lesz kész időben, így elkezdtek kidolgozni egy B-tervet. Szerencsére nem volt rá szükség.

Kirobbanthatta volna az első űrvilágháborút is, ha sikerül földkörüli pályára állítani a fegyvert.

Jó részük mára már eltűnt, hiszen nem voltak épp biztonságosak, de a túlélők ma is emlékeztetnek a két nagyhatalom versengésére.

Egyáltalán nem gondolkodták túl a világ első többszemélyes űrrepülését lehetővé tévő gépeket.

Vagy mégsem? A Konteórendőrség fényt derít az igazságra.

Az amerikai elnök olyan nagyot mondott, hogy következményeként az ember a Holdra szállt.