trend

A modern épületautomatika már nemcsak a luxuslakóházak kényelmét fokozza, hanem a környezettudatos háztulajdonosoknak is fontos lehet.

Nominálisan stagnálást, reálértékben árcsökkenést prognosztizálnak 2008-ra az ingatlanszakértők. A fővárosban és a vidéki nagyvárosok központjában élénkülhet a kereslet.

A kelet-európai irodaépítési lázból Budapest is kiveszi részét. Túlkínálat egyelőre nincs a piacon, akár még több irodaházra is lenne kereslet.

Sok kistelepülésen olcsóbb egyedi szennyvíztisztítási technológiákat alkalmazni gerincvezeték kiépítése helyett. A biológiai elven működő tisztítóberendezések a legköltséghatékonyabbak.

Akár harminc új szálloda is épülhet idehaza, főleg a fővárosban, de nem marad ki a Balaton környéke és a fürdővárosok területe sem a pezsgésből.

Az ökologikus körök elvére épülő folyamatok esetén a ház a levegőt, az anyagot, a vizet, az energiát takarékos módon használja fel, és újrahasznosítható módon visszajuttatja környezetébe.

Szakértők szerint a logisztikai ingatlanok piacán a tavaly tapasztalt koncentrációt követően idén erős diverzifikáció mehet végbe. Ennek oka, hogy várhatóan négy-öt új fejlesztő is belép.

Pénz híján is a bőség zavarával küzdhetnek az építkezők és a lakásfelújítók – ha fiatalok, gyermekvállalók vagy legalább közszolgák, netán energiatakarékosságot szolgáló beruházást terveznek.

Már több mint egy éve új rendelet szabályozza az épületek hőszigetelését és energiafogyasztását. Az új műszaki előírások a szakembereknek szólnak ugyan, de az építtetőket és a lakáshasználókat is energiatakarékosságra ösztönzik.

A lakásépítés dinamikája nem lassul, csökkenő értékesítés mellett átlagosan 3–5 százalékos áremelkedés várható. A januártól bevezetett SZJA-módosítások hatása egyelőre nem látványos.

A háztartási gépeket gyártó vállalatok 10 év alatt 10 milliárd eurót fordítottak termékeik hatékonyságának javítására. De a vásárlók nem szívesen vesznek energiatakarékos készüléket, mert drágább.

Most rengeteg érdeklődőt csábított a Balaton-partra az éveken át álmos tavasz. De csak az új és újszerű, felsőkategóriás ingatlanok keresettek a megújuló tó környékén.

Amerika ugyan messze van, de a hitelválság hullámai a magyar ingatlanpiacot is elérték. A bankok több önerőt követelnek az ingatlanfejlesztőktől, és drágábban adnak nekik hitelt.

Az elavult kazánt a növekvő gázárak miatt is ajánlatos előbb-utóbb lecserélni. A hagyományos energiahordozók és a megújuló energiák kombinálásával is meg lehet oldani a fűtést. Magyarországon a fa még mindig az egyik legolcsóbb energiaforrás.

Tucatnyi, egyenként több száz, több ezer lakásos városrész építése indult el a gazdasági helyzet ellenére. Tavasszal további „megafejlesztések” bejelentése is várható.

Három nagy nemzetközi ingatlanközvetítő hálózat is fantáziát lát a magyar piacban, a hazai szereplők azonban nem aggódnak. Úgy vélik, bőven van hely a terjeszkedésre.

Itthon is elérhetők a vállalati IT-biztonsági szoftverek, de nehéz kiválasztani a megfelelő védelmet, és tájékozódni a nap mint nap fellépő, új fenyegetésekről.

Jó vagy nem jó, mindenesetre tény, hogy szinte minden hazai internetes tartalomszolgáltatás mögött a Magyar Telekomot találjuk.

A töretlenül népszerű, egyre kiterjedtebb szociális hálózatokban nemcsak a régi ismerősöket keresők, hanem a hirdetők is felismerték az új lehetőségeket.

Ahogy a hagyományos telefonálás korszakát felváltja a szélessávú kommunikációs csatornák kora, a piaci szereplőknek szembe kell nézniük az ország digitális megosztottságával.

Zöldforradalom bontakozik ki világszerte az irodák és az informatika világában is. Hatásai azonban lassan érnek el hozzánk.

Az állampolgárok haladnak a korral, és használják a meglévő e-szolgáltatásokat, de igényeikkel sem az e-kormányzat, sem a helyi önkormányzatok nem tudnak lépést tartani.

Egyre többen magánhasználatra is a noteszgépet választják az asztali komputer helyett, mert ára az elmúlt évben abba a tartományba süllyedt, amely ezt lehetővé teszi.

A karácsonyi szezonban egymást túlkiabálva hirdetik a valódi nagyfelbontású televíziókat és lejátszókat. Az átlagpolgár meg sem gondolja, valóban szüksége van-e ezekre.