A családi házak központi fűtésének termosztátjaival ellentétben az intelligens érzékelők például tudják, hogy szellőztetéskor, amikor lehűl a ház, nem ráadni kell a fűtést, hanem visszavenni, hiszen érzékelik az ablakok kinyitását. Így nem fűtjük felesleges ezrekért, tízezrekért az udvart. E rendszerek képesek arra is, hogy nyáron a redőnyök lamelláit úgy mozgassák, hogy elég fény legyen a szobában, ám mégse egy forró üvegházzá váló nappalit kelljen klimatizálni – rengeteg árammal – hoz két életszerű példát az újfajta intelligens épületgépészet alkalmazási lehetőségére Balogh Zoltán, az ilyen rendszereket több mint egy évtizede üzembe helyező Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetője.
Mintha élne
Ha például nem este hétkor, hanem kora délután érkezünk haza, a rendszer az emberi jelenlétet is érzékeli, és automatikusan ráadja a fűtést, nyáron pedig a hűtést. Persze csak a nappaliban, hiszen úgy okoskodik: a hálót csak este 10 után használjuk, addig felesleges fűteni, illetve hűteni.
Természetesen minden beállítás kérdése, amin magunk is változtathatunk. Mi több, akár távolról is szabályozhatjuk a ház „életfunkcióit”: ha a vártnál előbb ér véget a síelés, vagy ismerősünk lemondja a közös esti programot, akkor hazafelé menet sms-en vagy interneten át bekapcsolhatjuk a fűtést (nyáron a klímaberendezést), hogy mire hazaérünk, kellemes meleg (hűvös) fogadjon.
Mibe kerül?
A Nyugat-Európában épülő új családi házak csaknem tizedét szerelték tavaly efféle okos rendszerekkel, idehaza azonban egyelőre ezer alatt marad az ilyen épületek száma – véli az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetője. Egy komplett intelligens rendszer kiépítése ugyanis egy négyzetméterre vetítve 15–20 ezer forintba kerül, vagyis egy 300 négyzetméter körüli ház esetén 3–5 milliós költséggel is számolhatunk. Ez sok évre kitolja a megtérülést, még klimatizált házak esetén is. Persze ebben az árban már a csaknem mindentudó otthoni intelligenciát kell érteni. A redőnyök és a világítás programozott szabályozása már félmillióból is megúszható, ez pedig egy nagy ház beruházási költségeinek csak töredéke.
A KNX- (régebben EIB-) rendszerek jellemző felhasználási területei
■ Fűtés és légkondicionálás intelligens szabályozása
■ Elektromos redőnyök szabályozása napszaknak megfelelően (a téli napsütés is fűti a szobát, illetve a nyári, a Nap útját követő, változó árnyékolás jelentősen csökkenti a klímák fogyasztását)
■ Világításszabályozás (különösen belsőépítészeti installációkhoz, jelenlét-szimulációhoz, házimozihoz – kényelmi szempontokból)
■ A KNX-rendszer összekötése riasztórendszerekkel, például hogy kilépéskor a fűtés kikapcsoljon, a redőnyök leereszkedjenek.
■ Több szobára, fürdőre, konyhára és más helyiségekre kiterjedő, összekötött hang- és képrendszerek (multi-room házimozi és hifi)
■ Automata, intelligens öntözőrendszerek
■ Intelligens uszodatechnika: a medencehőmérséklet és a tisztító-berendezés szabályozása akár a központi konzolról
■ Ajtók, ablakok, garázsajtó becsukott állapotának elektronikus ellenőrzése távozáskor
■ Kisállatok automatikus etetése
■ Külső és belső kamerarendszer telepítése, távfelügyelet
■ És mindezek távoli elérése…
Személyre szabva
Bár léteznek egyedi megoldások, a legelterjedtebbek mégis az úgynevezett KNX (régebben EIB) intelligens épületvezérlési rendszerek. Ezek gyakorlatilag uniós és világszerte elismert ISO-szabványként számos klímaberendezéshez, automata redőnyhöz, kazánhoz, riasztóhoz, világítási rendszerekhez, sőt házimozi- vagy uszodatechnikai berendezésekhez is csatlakozhatnak. Ilyen, külön számítógép nélkül, önállóan is „gondolkodni” és kommunikálni képes egységek egy mai modern autóéhoz teszik hasonlatossá az otthon kényelmét.
A már említett példákon kívül számos olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek a nagy irodaházakban, intézményekben már megszokottak. Ilyen például az épület részenkénti fűtése. Az okos készülékek tudják egyebek közt azt is, hogy csak az esti fürdés idejére kell 25 fokra fűteni a fürdőt, s csak délutánra – a család hazaérkezésére – kell felfűteni vagy épp lehűteni a ház egyes részeit.
A család tagjai külön-külön beállíthatják, ki hány fokban szeret például aludni. Ám ha az egyik fiatal családtag reggel nyitva felejti az ablakát, nem megy egész nap a fűtés (vagy nyáron a légkondi), mert a KNX-érzékelők nemcsak a rövid szellőztetések alkalmával, hanem ilyenkor is automatikusan kikapcsolják a klímát vagy a fűtést, ráadásul csak az ominózus helyiségben. Esetleg a rendszer be is tudja csukni, vagy ki is tudja nyitni azokat az ablakokat, tetőablakokat, amelyek elektromos mozgatásúak.
A ház körül szenzorok mérik a hőmérsékletet, a szélsebességet és a világosságot is, hogy ennek megfelelően állítsák a redőnyöket, szabályozzák a fűtést-hűtést. Arra is beprogramozhatók, hogy milyen időközönként öntözzék a kerti gyepszőnyeget és a növényeket. A mérőeszközök akár száz másik egységgel is kommunikálhatnak, s mindegyikük önállóan dönt arról, mit tegyen – legalábbis programozható és vezérelhető.
Lehunyja sok szemét
A minden szobában elhelyezett jelenlét-érzékelők révén nemcsak a forradalmi fűtésrendszer működhet, hanem a világítás is automatikusan (akár késleltetve is) lekapcsolódhat vagy hangulatvilágításra válthat, ha elhagyjuk a szobát. A pánikkapcsolóval a hálóból az összes világítást (kivéve a hálószobáét) egy mozdulatra felkapcsolhatja a tulajdonos, ha gyanús neszt észlel. Az automatikus világításszabályozás akkor is segíthet, ha a belsőépítész akár 15–20 világítási pontot is elhelyezett egy nappaliban.
Ráadásul a hangulat- és a normál világítás mellett a redőnyök mozgatása és a televízió-házimozirendszer távirányítása is megoldható egyetlen távvezérlőről. A kedvenc CD-nk vagy tévéműsorunk a ház összes tévéjén egy időben mehet, vagy épp a fürdőben és a hálóban is szólhat.
Veszély esetén
Természetesen az otthonlét imitációjára is szolgálhat mindez, csak egy gombnyomásra van szükség. A riasztórendszerekkel is összeköthetők az intelligens rendszerek, például távozáskor a riasztó beélesítésével egyúttal a fűtés is takarékra áll, a redőnyök leereszkednek.
Riasztás esetén villoghatnak a kerti fények, vagy tűzjelzéskor a házban lévő villanyok is heves „pislogásba” kezdhetnek, figyelmeztetve ezzel a házban lévőket. Ilyen esetben a redőnyök felnyílnak, hogy vész esetén az ablakon át is távozni lehessen, majd a rendszer teljesen áramtalanít.
Azt szinte már említeni sem érdemes, hogy a külső videokaputelefon (és a belső kamerák) képe nem csak otthon, a nappaliban, a hálóban vagy a konyhában elhelyezett tévéken követhető nyomon. Akár internetről vagy mobiltelefonról is megnézhetjük, nem rágta-e meg a kutya a fotel karfáját, vagy a délutáni vihar nem döntötte-e ki a kerti tujákat…
