Újabb perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága.
tranzitzóna
Ha a magyar állam nem fizeti ki a menekültügyi bírságot, az Európai Bizottság az EU-s támogatások terhére hajthatja be.
Hárommilliós jóvátételt fizethet Magyarország a kisgyerekekkel menekülő anyának.
Az iráni férfi és 9 éves kisfia 2018 decemberében tudtak belépni a röszkei tranzitzónába.
Három menedékkérőnek kell sérelemdíjat fizetni.
211 napon át tartották őket fogva a röszkei tranzitzónában.
A testület szerint Magyarország megsértetette egy afgán család emberi jogait a röszkei tranzitzónában.
Újra az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot, amiért a kormány fittyet hányt a korábbi ítéletre.
A szervezet kártérítést ítélt meg a röszkei tranzitzónában fogvatartott és éheztetett menedékkérőknek.
A magyar hatóságokhoz kilenc hónap alatt 70 menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal.
Uniós jogot sértett a magyar szabályozás.
A személyi jellegű költségek nélkül.
Az viszont biztos, hogy legalább 23 milliárd forint ráment az állomásokra az adófizetők pénzéből.
Két menedékkérő család 464, illetve 526 napot töltött őrizetben a röszkei tranzitzónában. Jogszerűtlenül – állapította meg az unió bírósága, mire a magyar kormány durcásan reagált. Sándor Zsusza elemzése.
Az Európai Unió Bírósága két olyan ítéletet is hozott, ami miatt át kellett gondolni a magyar menekültügyi rendszert.
Négy és fél év után felszámolták a tranzitzónákat, lakóikat nyitott befogadó állomásokra szállították. Kettőjükkel beszélgettünk.
A 2015 óta létező tranzitzónákat az Európai Bíróság döntése nyomán bezárta a magyar kormány. A legtöbb menedékkérőt a vámosszabadi nyílt táborba szállították, többekkel beszéltünk: azt mondták, nem tranzitzónában voltak, hanem börtönben.
Részben vagy teljesen nyitott szállásokra kerülnek a menedékkérők.
Az Operatív Törzs a rendkívüli jogrend megszüntetése után is fennmarad.
A magyar kormány szabadságmegvonást hajt végre, jogszerűtlenül.
Az uniós jog legfeljebb 28 napig engedi az őrizetet, a magyar szabályozás azonban határozatlan időre teszi lehetővé.
Vajon különbséget tesz-e a hazai menekültügyi rendszer az „igazi keresztény menekült", illetve a „veszélyes muszlim migráns" között? Működik-e a gyakorlatban a kormány által kommunikált menekültpolitika? Terepszemle.
Bakondi György szerint az ott tartózkodók biztonsága érdekében.
Előtte is csak 1-2 ember mehetett be.
