Belföld

Nincs leltár arról, hogy mennyit költöttek a most bezárt tranzitzónákra, de 23 milliárdot biztosan

Az Orbán-kormány legalább 23 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből 2015. szeptember 15-e óta arra, hogy felépítse, bővítse és jogellenesen működtesse a tarnzitzónákat a szerb-magyar határon – állítja az Mfor.hu.

A tranzitzónákat az elmúlt hetekben zárták be, miután az Európai Unió Bírósága a május 14-én meghozott ítéletében jogellenes őrizetnek minősítette a használatukat.

Az állomások építési és működési költségei azonban soha nem voltak nyilvánosak. A kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet örökös meghosszabbítása miatt gyakorlatilag közbeszerzések nélkül költhetett a határvédelemre, a kerítésre és a tranzitzónákra. Megnehezíti a mérleg elkészítését, hogy a tranzitzónákra vonatkozó szerződéseket kötöttek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál és a rendőrségnél is.

Néhány adatot azért lehet tudni, amiből kiderül, hogy mi pedig még pikánsabbá teszi az ügyet, hogy mindehhez uniós támogatásokat is felhasznált a magyar költségvetési források mellett.

Az említett 23 milliárd forintos összeget még 2018. januárjából lehet tudni, amikor Harangozó Tamás szocialista képviselő a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumtól és 19 állami szervtől kérdezte meg, hogy pontosan mire és mennyit költöttek. Ekkor kapta azt a választ, hogy

  • a rendőrség 16,7 milliárd forintot
  • a büntetés-végrehajtás 1,7, majd még 1,9 milliárd forintot
  • a bevándorlási hivatal pedig 2,66 milliárd forintot költött.

A legnagyobb költéseken ekkor már túl volt a kormány, hiszen a röszkei tranzitzóna eleinte csak néhány lakókonténerből állt, de 2017-ben jelentős bővítést végeztek, és megnyílt a tompai intézmény is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 márciusában beszélt arról egy Kormányinfón, hogy 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése, és a két helyen mintegy négyszáz fő elhelyezését biztosítják az idegenrendészeti őrizet céljából.

A közbeszerzések között alig található néhány szerződés, ami kifejezetten a tranzitzónákkal kapcsolatos. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányág 2018-ban 24 hónapos keretszerződést kötött 120 millió forint értékben szennyvízszállításra a röszkei tranzitból, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2017-ben egy 500 millió forintos közbeszerzést bonyolított, amiből főleg a röszkei és a tompai tranzitból szállították a menekülteket busszal Vámosszabadiba, Bicskére vagy Fótra, a gyermekotthonba.

Szintén a csongrádi rendőrség szerződései között lehet egészen minimális költéseket is megtalálni, ilyen egy hatmillió forintos, egészségügyi ellátásra vonatkozó szerződés a 2017-2020-as időszakra. Ha pedig még a tranzitzónákban évekig szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrség bérezését is beleszámolnánk a mérlegbe, akkor még többe kerülhetett az Orbán-kormánynak a jogellenes tranzitzónák működtetése.

A tranzitzónák fejlesztéséhez a kormány uniós pénzeket is felhasznált. A Belügyminisztériumhoz tartozó Belügyi Alapok portálról ugyanis kiderült: az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira legalább háromszor sikeresen pályázott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, legutóbb éppen a 2019. április 30. napján közzétett pályázaton nyertek 371,6 millió forintot a tranzitzónában nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. Hasonló pályázatokon 2016-ban és 2018-ban is nyertek 368 millió forint, illetve 143 millió forint támogatást. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állja.

Arról nincs hír, hogy mikor bontják el a konténereket. Az is pénzbe fog kerülni. A tranzitzónák bezárásával jelenleg még kiforratlan, hogy a jövőben hogyan fog működni Magyarországon a menekültügyi eljárás, ellenben biztos nem véletlen, hogy egy nappal az Európai Unió Bíróságának ítélete után Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én már Belgrádban tárgyalt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.