A marathóni csata után kilencezer vasba öltözött, fegyveres görög férfi rohant lélekszakadva Athénba: nem a győzelem hírével siettek, hanem családjukat, hazájukat megmenteni.
Erzsébet királyné és magyar népe kapcsolata egészen különleges volt, a kölcsönös szeretetre épült. Egy anarchista gyilkolta meg 1898. szeptember 10-én azért, hogy királyi vért ontson. Épp Sisi került az útjába.
Ha már meg kellett halni, Zrínyi és vitézei gondoskodtak róla, hogy tettüket nagy betűkkel írják a történelembe, és még kis meglepetést is hagytak a töröknek a földi pokollá vált Sziget várában.
Lehülyézte a publicistát, aki őt igyekezett megvédeni a balliberális elnyomástól. Hozzászokott már, hogy mindkét oldal elnyomja, de írás közben szabad, a többi meg úgysem számít. Interjú.
Egyetlen szikrából percek alatt a városrészt elpusztító tűzvész kerekedett 1810. szeptember 5-én. Az ott élők mindenüket elvesztették, 50 ember halt meg.
A Szinva patak áradása csaknem háromszáz ember életét követelte Miskolcon, a környékbeliekkel összesen 400-an haltak meg 1878. augusztus 31-én. Ez volt az újkori magyar történelem legtöbb halálos áldozatot követelő árvíz.
Szeretjük így emlegetni, de Ferenc József-föld soha nem volt gyarmat, főleg nem „magyar gyarmat”. Felfedezésében viszont elévülhetetlen érdemeket szerzett egy magyar orvos.
Az önálló, független magyar állam bukásának három mérföldköve Nándorfehérvár eleste, a mohácsi csata és Buda elvesztése. Mindhárom augusztus 29-én történt, nem hiába vált ez a dátum Nagy Szulejmán szerencsenapjává.
Amikor az Úr 1038. esztendejében végzetes betegség döntötte le a lábáról a magyarok első királyát, már csak egy kérése maradt: Mária mennybemenetelének ünnepén távozzon az árnyékvilágból. Imája meghallgattatott, ma 980 éve hunyt el Szent István.
Edvard Benes dekrétumai embertelen brutalitással igyekezték elérni, hogy az „elmagyarosodott szlovákok” visszatérjenek az anyanemzethez, illetve a szláv elem visszatérjen „ezer éve elvett” területeire.