Tudomány

Viking leletre bukkantak Törökszentmiklósnál

Három különböző korszak leleteire bukkantak Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai – írja az MTI. Mali Péter, a múzeum régésze szerint az M4-es gyorsforgalmi utat építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) megbízásából június végén kezdtek ásatásba, a feltáráson az országban eddig páratlan leletegyüttest találtak.

Először egy nagy kiterjedésű szarmata település nyomaira bukkantak, amely bővelkedett a római leletekben, a szarmata gödrök között pedig avar kori, illetve honfoglalás kori temető nyomait is felfedezték.

Mali Péter elmondta, a mintegy 80 méter átmérőjű kunhalom nagyjából 4-5 ezer éves. Erre épült a szarmata falu körülbelül 1800 évvel ezelőtt. A kora avar sírok nagyjából 1400, a honfoglalás koriak pedig 1000-1100 évesek.

Először a római korban élt szarmaták faluját találták meg, amely egy részén fazekasmesterséget vagy valamilyen tűzzel kapcsolatos tevékenységet végezhettek, mert nagy számban találtak hamus gödröket és kemencéket. Emellett számos leletre bukkantak, például Krisztus utáni 2-3. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel formált tárolóedényre, kutyacsontvázra. Római kori pénzeket, valamint Pannónia provinciából származó import kerámiaedények töredékeit is felfedeztek. Emellett több fémtárgy is előkerült, amelyeket a ruházatok összefogására, csatként használtak a szarmaták. Több lócsonra is bukkantak, valószínűsíthető, hogy lótenyésztők, nemesebb családok élhettek erre.

Stevica Mrdja / EyeEm / Getty Images Illusztráció.

Mali Péter hozzátette, a későbbi avar és a honfoglalás kori vezetőket is gyakran látványos helyekre temették, ezért lehet ilyen sok sír a kunhalom alatt. Mint mondta, eddig legalább 35 nyughelyre bukkantak, kilencet tártak fel, de folyamatban van a többi vizsgálata is.

A régész szerint egy kora avar sírban például az emberi csontváz mellett egy ló maradványait is megtalálták. A korabeliek lóbőrrel temetkeztek, amelybe a fejet és a lábakat helyezték, de a lószerszámokat is a halott mellé tették. Ebben a sírban az elhunyt valószínűleg férfi volt, aki mellett nyílhegyek is voltak. Érdekesség, hogy a sírban számos bronzból készült ékszer, fülbevaló és csüngő is feküdt. A feltárt avar kori sírokban nemcsak bronz, hanem ezüstből készült övvereteket, ruhára varrt lemezeket is felfedeztek.

Az egyik honfoglalás kori sírban egy idős nő maradványaira bukkantak, akinek az összes foga kiesett, illetve csontritkulásban szenvedett. Őt is lóval és lószerszámokkal temették el. A nőn bronz karperec volt, a derékövét viszont ellopták, hiányoznak a csigolyák és a bordákat is kimozdították, azaz kiszakították az övet. A lábnál 40-50 bronzveret található, az elhelyezkedése miatt kérdéses, hogy ezek eredetileg a cipőjét vagy a lószerszámokat díszítették-e.

A kis veret egy viking szimbólum, Thornak, a mennydörgés istenének a jelképe, amelyet a kijevi rusztól, a keleti vikingektől szerezhetett be, vagy ő maga is bevándorló volt.

Mali Péter szerint a kunhalom harmadik, legalsó rétegét ezt követően ássák majd ki. Lehetséges, hogy ott található az a rézkori sír is, amely miatt 4-5 ezer éve magát a kunhalmot emelték.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik