A pusztító kozmikus esemény 2016 első hónapjaiban lesz látható a Földről.
szupernóva
Egy szupernóva-robbanás túlélőjét, fehér törpe maradványait fedezhették fel a Hubble űrteleszkóp segítségével 110 millió fényévnyire a Földtől.
A NuSTAR csillagászati műhold által begyűjtött adatok szembemennek az eddigi feltételezésekkel.
Ugyan a "hamarosan" kozmikus léptékkel értendő, a tudósok mégis izgatottak.
Élete utolsó fázisába lépett a valaha ismert legnagyobb csillag.
Galaxisunk egyik legfiatalabb csillagrobbanását figyelte meg az amerikai Chandra röntgencsillagászati műhold.
Egy nemzetközi kutatócsoport valószínűleg azonosította a szemünk előtt lezajló szupernóva-robbanás "áldozatát".
A 38 millió fényévre található M95 spirálgalaxisban találtak egy objektumot, ami feltételezhetően egy szupernóva-kezdemény.
A maradványcsillag az óránkénti csaknem ötmillió kilométeres sebességet valószínűleg szupernóva-robbanásnak köszönheti.
Amerikai csillagászok fedezték fel a legtávolabbi 1a típusú szupernóvát, ami az SN Primo nevet kapta.
Egy nemzetközi kutatócsoport a felrobbanása után mindössze 14 nappal kapta lencsevégre.
Napjainkig nem tudták a csillagászok, mi okozhatta egy kétezer éves csillagrobbanás hihetetlen fényességét.
Meglepte a Rák-köd a csillagászokat. Hihetetlen energiájú sugárzás érkezett irányából.
Tízmilliárd éves robbanó csillagokat észleltek a Tel Aviv-i Egyetem kutatói.
A szupernóvákat produkáló képződmény kétszázötvenmillió fényévnyire található az Arp-220 csillagvárosban.
Egy új kutatás szerint Galaxisunkban ezrével lehetnek azok a csillagok, amelyek egyelőre gyors tengelyforgásuknak köszönhetően még nem robbantak fel.
Egyre fényesebben látszik az augusztusban a Szélkerék-galaxisban felfedezett haldokló csillag.
A "lángoló" csillagot augusztus 23-án fedezték fel a kaliforniai Mount Palomar Obszervatórium.
Amikor egy csillag élete hatalmas robbanással ér véget, a körülötte keringő bolygók közül pár távoli égitest ezt túlélheti, és megszökhet a csillagközi térbe.
Egy magányos csillag a hárommilliószor fényesebben ragyog a Napnál.
Szupernóva lehetett a II. Károly angol király születését 1630. május 29-én hírül adó fényes nappali csillag.
Szokatlan típusú szupernóva robbanását vették észre egy magyar csillagászati felvételen.
A PISTA program szakemberei ismét egy távoli szupernóvát azonosítottak.
"Nyaktörő" sebességgel száguld a világűrön át a szökevény óriáscsillag. A Kígyótartó csillagképből "oldott kereket".
