A NASA kutatói a tizenegyezer fényévre található Cassiopeia A maradványainak vegyi összetételét vizsgálták, a csillag eredetileg vasban gazdag magját kén- és szilíciumrétegek borították, amit magnézium, neon és oxigén követett – a körülbelül 300 évvel ezelőtt bekövetkezett szupernóva-robbanás érdekessége, hogy a sorrend megfordult.
(Forrás: NASA)
A Chandra felvételei arról tanúskodnak, hogy a robbanás után a vas túlnyomó része a magból a Cassiopeia A külső rétegeibe vándorolt, ugyanakkor sem a röntgencsillagászati műhold, sem a NASA Spitzer infravörös műholdja nem mutatott ki vasat a szupernóva magjában, ahol eredetileg képződött a vegyi elem. Sőt, a szilícium, a kén és a magnézium is “kifordult” eredeti helyéről, jelenleg az egyre növekvő “törmelékkupac” külső részén található. Nem változott jelentősen a neon eloszlása, és keveset lehet tudni az oxigén hollétéről.
Összességében a vegyi elemek helyzete tehát arról tanúskodik, hogy a robbanás “kifordította” a csillagot. A kutatók becslése szerint a röntgensugarakat kibocsátó “törmelékkupac” tömege háromszor múlja felül a Nap tömegét.
