1,4 millió hektárnyi zöldterület vált a lángok martalékává.
szárazság
Szomorú jövő vár a dél-alföldi nagyvárosra, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Megfejtették a víz „luxushatását”: a gazdagabb városnegyedekben az ökológiai szolgáltatások minősége is sokkal jobb.
Emiatt egyre több szén-dioxid marad a levegőben, ami egy öngerjesztő folyamatot eredményez.
Nyílt égbolt és tartós északi áramlás okoz hajnalonként talajmenti fagyokat. A déli megyékre érkezik némi eső, de máshol marad a szárazság, és ezen a hétvégi hidegfront sem változtat.
Úgy tűnik, így juthatnak vízhez természetes módon.
A jelenséget a szakértők megaszárazságnak hívják.
Egyre súlyosabb aszályok fenyegetik hazánkat, miközben a víztározók területét inkább felszántják, minthogy vizet raktározzanak bennük. Miért?
Nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva miként tudjuk megoldani az életünket.
A hideg miatt ugyan senkinek nem hiányzik az eső, de a folyó vízállásán már látszik, hogy rég hullott csapadék.
Mildura szinte teljesen eltűnt a homokviharban.
A régóta tartó szárazság és meleg súlyos hatással jár.
Több mint 17 országban küzdenek rendkívül nagy vízhiánnyal.
Különleges, vízszállító vonatok fogják segíteni a vízhiány kezelését a délkelet-indiai Csennai városában – jelentették be pénteki rendkívüli
Egy friss kutatásban már 1900-tól kimutatták, hogyan hatott a globális vízháztartásra az ember okozta globális felmelegedés.
A porviharok 2011-ben közvetve nyolc ember halálát okozták.
Bármit mond is „hőérzetünk”, hazánkban jelenleg aszály van, másfél hónapja nem hullott számottevő csapadék. A már meglévő kerti növények kínlódnak, új vetéssel mesterséges vízpótlás nélkül nem is érdemes próbálkozni.
Évente mintegy 22 centiméterrel süllyed a talaj Teheránnál.
A miniszterelnök szerint a szárazság az oka, a tudósok szerint az ember.
Több mint egy tucat nyári nap volt idén szeptemberben.
Már csak kiadós eső segítene, de erre jelenleg nincs kilátás.
Az MTA közleményében „különösnek” nevezi az idei nyarat, hátterében olyan légkörfizikai változásokat említ, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.
Tömegesen keresnek élelmet és folyadékot.
A kontinens nagy részén az elmúlt hónapokban kevesebb hullott az ilyenkor szokásos csapadék 20 százalékánál.
