Az OMSZ adatai szerint öt hőhullámot kellett elviselnünk ezen a nyáron.
szárazság
A klímaváltozás az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával és kiéleződésével jár: az idén megtapasztalt aszály nem lesz állandó, de rosszabb igen.
A Vaskapu-szorosnál nyugvó maradványok ismét láthatóvá váltak az alacsony vízállás miatt.
A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben.
A nyomok egy nagy testű ragadozó dinoszaurusztól származnak.
A megalitikus építmény több ezer éves.
Drámaian lecsökkent a Rajna vízszintje.
Egyre többször merül fel, hogy a pusztító aszályok mérséklése érdekében helyre kell állítani az Alföld vízellátottságát – ehhez egy megyényi területet kellene visszaadni a víznek és a természetnek.
A Pojang-tó vize a száraz évszakokban rendszerint leapad, idén viszont különösen gyors a folyamat.
A lakosság és vállalatok számára is bevezetik az áramadagolást Szecsuánban.
Az éhségköveket évszázadokkal ezelőtt, a kifejezetten nehéz években jelölték meg.
A század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.
Az Alföld elsivatagosodása már nem a vészjósló jövő, a folyamat szemmel láthatóan megkezdődött, az élővilág és a táj átalakul.
Egyre több fa hullajtja le száraz, összepöndörödött leveleit, mintha már novembert írnánk: extrém reakció ez a szélsőséges szárazságra. Most már a növényvilág „nehézsúlyú” tagjai is alig bírják az aszályt.
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta.
A víztározó szintje drámaian lecsökkent.
Sokan arra gyanakodnak, hogy a maradványok a maffia áldozataitól származnak.
Történelmi aszály sújtja a Pót, ami a lakosságot és a mezőgazdaságot is fenyegeti.
Európa-szerte drámai hatásokkal jár az aszály, és Magyarország sem védett a következményekkel szemben.
Máshol is aggasztó a helyzet, már nemcsak az ország keleti területein, hanem nyugatabbra is fokozódhat a vízhiány.
Rekordalacsony az amerikai Mead-tó vízszintje.
Pénteken minimális eső éri az Alföld egy részét, de az aszályt nem enyhíti. A rendkívül száraz és forró levegő fokozza a szárazságot.
Az ezüst-jodid óriási mennyiségben valóban alkalmas esőcsinálásra és felhőoszlatásra, de ennek költségei romba döntenék a magyar gazdaságot. Az aszályhoz semmi köze a jégkármérséklő rendszernek.
A klímaváltozás súlyos hatást gyakorol az Ibériai-félszigetre.
