stressz

A stressz egészségkárosító hatását szinte lehetetlen megbecsülni. A magunkkal szembeni túlzott elvárások, az állandó rohanás és a fáradtság betegségeket okozhat. Nemcsak a teljesítményünk, de az egészségünk érdekében is fontos, hogy kontrolláljuk a nyomást. Vegyük észre, tegyünk ellene!

Arra is kereste a választ, milyen közel tud kerülni az ember egy ősi álom teljesüléséhez.

A szezonális depresszió általában ősszel kezdődik, és télen éri el mélypontját. Kialakulásában több ok is szerepet játszik.

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, de ha egy kicsit más oldalról közelítjük meg a kijelentést, akkor azt mondhatjuk: amit eszünk, az hatással van arra, ahogy érezzük magunkat.

A magánéleti gondok, a munkahelyi stressz, a kialvatlanság vagy akár a téli szürkeség egyaránt tartós rosszkedvet okozhat az emberben.

A depresszió komoly betegség, aminek hazánkban is egyre nagyobb mértékben növekszik a gyakorisága. Mutatjuk, mi vezethet a depresszióhoz.

Tanúsítsunk empátiát, próbáljuk megérteni, min megy keresztül. De ne akarjuk mindenáron felvidítani.

A patriarchális társadalom elvárásai miatt sok férfi nem meri bevallani, hogy mentális betegséggel küzd, pedig semmi szégyellnivaló nincs abban, ha valaki depressziós.

Aki nem járt még kutyabarát irodában, talán el sem tudja képzelni, milyen hatással lehetnek az állatok a hangulatra és munkamorálra.

A módszerrel egyelőre csak kísérleteznek. A „receptre felírt” múzeumjegyekért természetesen nem kell fizetniük a betegeknek.

Két friss kutatás szerint a testet rossz időpontban érő stressz hízáshoz vezethet.

Agyrázkódás, idegösszeroppanás, öngyilkos hajlamok: sok ukrán katona képtelen feldolgozni a harcmezőn átélt borzalmakat. A szerencsésebbek egy titkos rehabilitációs klinikán gyógyulhatnak.

Egyes emberek genetikailag jobban bírják a stresszt, ez sokat segített a lezárások idején.

Manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen veszélyt, szervezetünk mégis gyakran úgy reagál, mintha legalábbis az életünk forogna kockán. Ez pedig nagyon megterhelő.

Az így született babáknak később is problémáik vannak a szociális fejlődéssel.

Nincs ember, akit ne érne stressz a mindennapokban, de ha nem vigyázunk, ebből az állapotból akár depresszióba is zuhanhatunk.

Fonálférgeket vizsgálva kutatók rájöttek, hogy az anya stresszhatása még az unokák génjeit is megváltoztatja.

Dr. Máté Gábor magyar születésű, családjával '56-ban kivándorolt orvost már a fél világ ismerte a traumák és a stressz megbetegítő hatásait elemző köteteiről, amikor Magyarország felfedezte. Vele beszélgettünk.

Egyetlen gén hiánya indíthat be káros stresszreakciót.

Az elhúzódó járványban és a vírus harmadik, sokkal veszélyesebb hulláma idején egyre nehezebb pozitívumokat találni. Nemcsak az állandó bezártság és a szociális élet hiánya nyomaszt bennünket, de családtagjainkért, és a saját egészségünkért is aggódunk. Ez pedig így együtt komoly stresszt okozhat.

Nincs olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg, hogy milyen az, amikor nem tudjuk kialudni magunkat. Másnap alig tudunk ébren maradni, képtelenek vagyunk rendesen koncentrálni, és ingerlékenyek, másokkal szemben türelmetlenek vagyunk.

A mostani járványhelyzet idején az elhúzódó stressz hatására számos szellemi és testi tünet jelentkezhet mindannyiunknál. A Rhodiola rosea

Ha a szexuális fantáziák és az erotikus álmok részei az életünknek, jó hír, mert ezek is hatással vannak arra, hogy évek múlva lesznek-e problémáink a merevedéssel. A stressz pedig hatással van arra is, mennyire van kedvünk egyáltalán a szexre gondolni.