Minden sportágban máshogy oszlanak el a pénzjutalmak, Csipes Tamara mellett például Csipes Ferenc is komoly összeget kapott az olimpiai szereplés után, az öttusázók kapitánya viszont nem járt jól.
sportfinanszírozás
A magyarázatért elmerültünk az állami, azon belül az egyesületi sporttámogatási rendszerben.
A hivatalos értékelések szerint Magyarország regionális sportnagyhatalom maradt a párizsi olimpián, de mindez nem túl nagy csoda onnan nézve, milyen elképesztő összegeket költ az állam a versenysportra. Miért nincs akkor mégsem nemzetközi sztársportolónk?
A hat arannyal és összesen 19 éremmel zárult párizsi olimpia tanulsága: a régióból kiemelkedő Magyarország tartja a pozícióját olimpiai eredményesség szempontjából – igaz, csak úgy, hogy a versenysport közel másfél évtizede teljes kormányzati hátszelet kap.
A megszokottnál is nagyobbat nőtt az NB I bevétele.
Az új kulcsszavak: átláthatóság, teljesítmény alapú gondolkodás és finanszírozás, fenntarthatóság.
A hatalmas összeg 0,5 százaléka megy el a sport népszerűsítésére, diák- és szabadidősport támogatására.
Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója számtalan perben küzdött már a TAO-támogatási rendszer átláthatóságáért. A Ziccer legfrissebb adásában Dénes Ferenc sportközgazdásszal vitázott többek között arról, van-e alternatívája a jelenlegi szisztémának, és hogy mi a baj Felcsúttal.
Már 50 millió jár egy olimpiai aranyért, de az összes tétel emelkedett.
Szöul olimpiai bajnoka, Mizsér Attila saját szeretett sportága, az öttusa problémáin keresztül mondja el, hogyan kellene továbbfejleszteni a sportfinanszírozást. Interjú.
Elsősorban az amatőrök, a kisebb sportegyesületek működését veszélyeztetheti az apró módosítás.
A milliárdos ügyvéd a tavasszal ingyen adományozta Szolnoknak a foci, vízilabda és kosárlabda klubjait, csakhogy a városnak egy fillérje se volt, hogy működtesse őket.
Az Emmivel kötött szerződés 454 milliót garantált a rögbiszövetségnek, amely első körben 2 milliót kért azért, hogy megmondja, mire ment az állami pénz.
A budapesti olimpia miatt megítélt támogatás sorsáról érdeklődtünk. Sokba kerül a válasz.
Kifizettek egy arculati kézikönyvet, ami nincs meg, noha a cég állítja, elkészítette és átadta azt.
A háború, amely a magyar topjátékos Facebook-posztjával kezdődött, immár az ügyészségen tart, a békére semmi esély.
Nyolc egyesület tarthatja a markát, a legjobban az FTC járt.
Százmilliárdok mentek egy ellentmondásos rendszerbe, amely lehetőséget adott a túlélésére, de kódolta a korrupciót, tagadta a teljesítményt, így ártott a magyar sport versenyképességének – a tao-sztori a kezdetektől az ellopott álmokig.
Pedig a kormány ezzel próbálja igazolni a taoprogramba ömlő pénzeket.
Majd 94 milliárdot adtak a cégek a múlt évben a sportszervezeteknek, de hiába kerestünk meg ötven vállalkozást, egyetlen forint nyomára sem bukkantunk.
Ennyivel támogatták a látványsportokat a nyereséges vállalkozások társasági adójukból.
Megszereztük az MLSZ új produktivitási rendszerét és az abból kiszámított aktuális magyar futball erősorrendet. Hogy miért fontos ez? Nyártól ez alapján osztják a pénzt a magyar labdarúgásban!
A több száz milliárdos sporttámogatási program kis részéről adott csak át iratokat a kormány. Az adatközlés ráadásul irányítottnak tűnik: Felcsútról semmi, a Simicska-féle szolnoki sportklubról sok információ érkezett.
Évről évre nő az öt látványcsapatsportnak jutó taotámogatás összege: tavaly százmilliárd forint bevételről mondott le az állam a javukra – derül ki a 24.hu-nak megküldött adatokból.
