KISZ-igazolvány, Gerő-portré és kitüntetések is jutottak a belső térbe.
rákosi mátyás
Szabadulása után Kádár kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb. Tudta, ha a főtitkár bukik, az számára sem jelent semmi jót – ezért is volt kellemetlen az a bizonyos magnószalag.
Mindent az akkor már kegyvesztett Péter Gábor AVO-vezér nyakába varrtak, és minden ment tovább, mintha mi sem történt volna. Kárpótlást azért kapott, és, ami talán még többet jelentett a számára: ismét tegezőviszonyba került Rákosi Mátyással.
Kádár János elejétől a legvégéig részt vett a Rajk László és társai ellen folytatott koncepciós eljárásban. Tudta, hogy az egész kitaláció, hazugság, de félt: ha nem Rajk, akkor ő lesz az áldozat.
Kádár János egyre mélyebb depresszióba süllyedt, miután „árulásáért” társai kiközösítették. A feloldozást a szegedi Csillagban kapta meg Rákositól – igaz, először egy kasszafúróban vélte felismerni a nagy vezért.
„Hát jó lesz vigyázni!” – mondta Rákosi Sebes Gusztávnak.
Emberrablás és megfélemlítés is kellett a hatalomátvételhez.
A látvány leginkább egy háború sújtotta övezetre hasonlít.
Mint minden héten, most is mutatjuk, mi érdekelte olvasóinkat leginkább egy éve ilyenkor.
Annyit a bizonytalan források alapján is nagyobb kockázat nélkül ki lehet jelenteni, hogy a jakut származású Fenya Kornyilovában lényegesen több emberi vonás fedezhető fel, mint a férjében.
Rákosi Mátyást az elfogult anyai szeretet tette a család középpontjává. Testvérei életük végéig felnéztek rá, azt a kérését is teljesítették, hogy változtassák meg a nevüket.
Hiába élt luxuskörülmények között a Szovjetunióban, a száműzött Rákosi Mátyás nem bírta a mellőzőttséget, de csökönyösségének komoly ára lett: tényleg az isten háta mögé száműzték, nyomorban kellett tengődnie.
A száműzött Rákosi Mátyás mindent elkövetett, hogy visszatérhessen Magyarországra és a hatalomba, ezzel pedig személye mind a szovjet, mind a magyar vezetés számára egyre terhesebbé vált.
Rákosi lába alól Hruscsov valóságos földcsuszamlást előidéző beszéde hatására kezdett el kicsúszni a talaj, az utolsó csapást a hazai pártvezetés vitte be „magyaros rafinériával”.
Rákosi Mátyás diktatúrája terrorban tartotta és a tönk szélére sodorta Magyarországot, de érinthetetlensége Sztálin halálával megszűnt. Többször járt Moszkvában raporton, ahol nem bántak vele kesztyűs kézzel.
Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték. Rajta viszont épp ekkoriban hatalmasodott el a rettegés.
Novak Djokovic Wimbledon bajnoka, tehervonatok ütköztek Biatorbágynál, megvannak a Párbeszéd új elnökei.
Rákosi igyekezett kitűnni Sztálin szemében, ám a generalisszimuszt idegesítette a magyar diktátor túlbuzgósága. Ennek pedig hangot is adott.
A kommunista diktátor kicsinyes és makacs személyiség volt, fejlődése megrekedt a kamaszlélek szintjén. Sztálintól megtanulta: „Üsd a sajátjaidat, hogy az idegenek féljenek tőled!”
Hetven éve kezdődtek meg Magyarországon a tömeges kitelepítések, az ÁVH elsőként a déli határsávból deportálta az „osztályidegennek” minősített embereket.
A Nyugat iránti gyűlölet csúcsra járatása közben az ország vezetője luxustermékekkel vette körbe magát.
A szovjet segítséggel, terror, megfélemlítés és zsarolás útján létrehozott új rendszerben Rákosi Mátyás a törvények felett állva, kontroll nélküli teljhatalommal intézte a párt és az ország ügyeit.
A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.
A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például úgy jellemezte őt: egy ostoba fajankó, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.
