A magyar kutatók 2018-ban sem tétlenkedtek: az űrkutatástól a régészetig rengeteg területen értek el fontos áttöréseket.
paleontológia
Hatalmas, a Jura kor elején, olyan 200 millió éve élt húsevő dinoszaurusz maradványait találták meg az Alpokban, a Saltriovenator zanellai nevet kapta.
Az eddig véltnél sokkal korábban, nagyjából 250 millió évvel ezelőtt fejlődhettek ki az első tollak a pteroszauruszok (repülő őshüllők rendje) és a dinoszauruszok egy közös ősénél.
A modern ember idejében is élt még a szibériai unikornisnak nevezett, mára kihalt faj: 39 ezer évvel ezelőtt tűnhetett el, jóval később, mint eddig hittük.
Olyan 205-210 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszoknak még hatalmas, emlősszerű növényevőkkel kellett versenyezniük.
A Simiolus minutus csupán 3,5 kilogrammos volt.
Szakértők egy csoportja új dinoszauruszfajt fedezett fel Argentínában.
Úgy tűnik, a Jurassic Park ismét tévedett.
A faj egyedei között akadt 800 kilogrammos példány is.
Minden előjel nélkül egyszer csak bumm, az élet eltűnt.
Az örökös fagy tökéletesen megőrizte az 50 ezer éves kölyök tetemét a szibériai Jakutföldön.
A szakértők egy Szibériában azonosított leletet használnának fel.
A szakértők többek közt a gyapjas mamutot is szeretnék visszahozni.
A három faj mintegy 42-46 millió éve élt.
A kihalt barlangi medve génjei még ma is részt vesznek az evolúcióban, a tudósok szerint ezért a faj nem is halt ki teljesen.
A lelet kivételes állapotban konzerválódott.
A körülbelül ötvenezer éves csontváz az első bizonyíték arra, hogy a két különböző embercsoportnak voltak közös leszármazottaik.
A maradvány egy megalodontól származik.
Az új faj jóval ősibb az eddigi ismert pteroszauruszoknál.
A kutatók 60 éve vitatkoznak arról, hogy milyen élőlényektől is származnak a furcsa fosszíliák.
A különleges leletek egy ősi cápától származnak.
A maradványok Dél-Afrikában kerültek elő.
A lelet igen kivételesnek számít.
