A száz éve felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia nagyvárosaiban tett körutunk utolsó állomásán az Adria-tenger partján jártunk.
osztrák-magyar monarchia
A Monarchia legérdekesebb városait bejáró sorozatunk mai epizódjában a magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő vajdasági Szabadkán jártunk.
Lemberg, Lviv, Lwow, Ilyvó és Leopolis – a százötven évet Habsburg-fennhatóság alatt töltött nyugat-ukrajnai nagyvárosban jártunk.
Az évszázadokon át pezsgő, a XX. században azonban mélypontra került város az elmúlt években újra magára talált. Meglátogattuk, hogy megkeressük benne a Monarchia és a magyar történelem máig fellelhető nyomait.
A Monarchia fontos városait bejáró cikksorozatunk új epizódjában a magyar történelem számos fejezetében fontos szerepet játszó Kassára látogattunk el, és keressük a közép-európaiság jegyeit.
A sárkánynak hitt krokodil által őrzött, furcsa történetekkel teli várost négyszáz évnyi Habsburg-uralom formálta olyanná, ahogyan azt ma ismerjük.
Lengyelország második legnagyobb városában, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia északi határán jártunk.
Száz éve bomlott fel az Osztrák-Magyar Monarchia. Ablonczy Balázs történésszel a Monarchia felbomlásának szükségszerűségéről és Magyarország benne játszott szerepéről beszélgettünk.
Bánffy Miklós pályáját meghatározta, hogy grófnak született. Trilógiája kiemelkedik az életműből, külföldön is sikereket arat. Hogy kerül hát Bánffy a jelenkori kultúrharcokba?
Az urak eléggé elengedték magukat első Japánban tett látogatásukon, Budapestre kissé megszeppent dzsúdómester érkezett, és a szigetországban hazánkban gyártott árucikkeket is árultak szuvenírként.
Dankó Pista a német műdalok ellenében emelte fel a magyar nótát, dalai ma nagyanyáink húslevesét idézik fel, akkoriban a nemzet túlélését biztosították.
A századforduló boxerlázadásának közepén zsákmányolt, már akkor is több mint kétszáz éves fegyverek ma a Hadtörténeti Múzeum előtt állnak.
Schwarz Dávid tragikus halála után Ferdinand von Zeppelin gróf csapott le az életműre, a többi pedig már történelem.
Szövetségesből lettek ellenséggé, hiszen az antant oldalán szálltak harcba. Nem csak a harctéren vágtunk ezért vissza.
Az állomásokon ugyanis nem volt királyi váró, az uralkodó pedig mégsem tölthetett időt a szabad ég alatt, vagy a köznépnek fenntartott épületekben.
A Cassandra-levéllel a kiegyezés megvalósításától óvta Deák Ferencet, egyesek szerint Trianont is előrevetítette. Ma 150 éve.
Száz éve koronázták meg az utolsó magyar királyt, megkérdeztünk hát egy monarchistát, láthatunk-e még koronázást Budapesten.
Apafiguraként és gyűlölt kényúrként is tekintenek a 100 éve meghalt Ferenc Józsefre. Senki sem uralkodott nála tovább Magyarországon, képekkel és történészekkel emlékezünk vissza rá.
Ferenc József hároméves korától a legszigorúbb nevelést kapta, de ez illett is jelleméhez. Nagyon hamar kényszerült felnőni, még bajsza sem serkent, mikor már császárként tiltotta a Kossuth-szakállt.
Az aradi gyilkosból lassan a kedves Ferenc József lett, miközben az uralkodó is sokat változott. Egyes kérdésekben azonban képtelen volt túllépni önmagán.
A világháború első komolyabb földközi-tengeri összecsapása volt a durazzói csata, amelyben részt vett a Balaton, a Csepel és a Tátra romboló is. Vesztettünk, de nem nagyon.
Az elnyomó feleségeként is rajongott a büszke, harcos, "rebellis" nemzetért, amely viszonozta szeretetét. Megfogta őt a magyarok romantikus szabadságvágya.
Bécs, február 18. – Ezen a napon az első merényletet követik el a császár ellen. Még követte hat sikertelen próbálkozás.
