Olyan emberős csontvázakat találtak Dél-Afrikában, amelyeken hártyavékony bőrréteget mutattak ki.
őskor
A Neander-völgyi ember Európában elsőként "Görögországban", a Meganíszi-szigetén telepedett meg.
Ljuba és Hroma, a Szibériában előkerült két mamutbébi titkait fürkészték ki az Egyesült Államokban CT-vizsgálat segítségével.
Genetikai kutatások megerősítették, nem túlzott az ősember, amikor foltos lovakat festett a barlangok falára.
Kanadai kutatók az ősi ormányosok fogzománcát elemezték. Szerintük az enyhe klímaváltozás és az ember lehetett végzetes hatással a mamutok életére.
Rendőrségi módszerekkel rekonstruálták egy 7500 évvel ezelőtt élt északi fiú fejét.
Zömök testükkel ugyan nem futottak gyorsan, de a lankás tájakat fizikailag uralták.
Az emberiség tán legrégebbi "műtermére" bukkantak Dél-Afrikában.
Amerikai kutatók rekonstruálták az 50 ezer éves emberi beszédet.
Megkövesedett kutyakoponyát találtak Csehországban, melynek a szájából egy mamutcsont lóg ki.
Az úgynevezett gyeniszovai emberek DNS-e kimutatható a borneói malájoktól kezdve egészen a filippinókig.
A tenger gyümölcseit fogyasztotta a Neander-völgyi ember százötvenezer évvel ezelőtt, százezer évvel korábban, mint eddig feltételezték.
Jégkori tengerhajózásról és kereskedelemről tanúskodnak a tizenötezer éves görögországi obszidián eszközök.
Korábban kezdődött az embernél kőeszközök használata, erre utalnak azok a marokkövek, amelyeket a Turkana-medencében találtak amerikai régészek.
Több őse volt a világ legrégibb nagycsaládjának, mint azt eddig gondolták: újabb bronzkori maradványokra bukkantak a közép-németországi lelőhelyen.
A leletek arra utalnak, hogy már kilencezer éve háziasította a lovat az ember.
Már az időszámításunk előtti 130 ezer körül megérkeztek, és letelepedtek Kréta szigetére az előemberek.
A Homo erectus lehetett az emberiség történetének első szakácsa.
A tudósok arra a kérdésre keresik a választ, vajon ember őse valójában azért emelkedett két lábra, hogy alkalmazkodjon a magas szavannai füvekhez.
A Kína északi részén meghonosodott őskori eszközkészítési eljárások valamivel később elterjedtek Koreában és Japánban.
Egy új elmélet szerint a nagyszülők bölcsessége segítette elő a Homo sapiens felemelkedését.
Először bukkantak kőkori barlangalkotásokra Németországban: a régészek a bajorországi Bamberg járásban találták meg az értékes leleteket.
Sokkal korábban, mint ahogy azt eddig gondolták, már 3,7 millió évvel ezelőtt két lábon jártak őseink.
A modern ember afrikai fajtársaival még még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.
