A belgiumi Goyet közelében lezajló feltárás során a paleoantropológusok vágóeszközök nyomait fedezték fel neandervölgyi emberek maradványain. A csontokon található jelek alapján valószínű, hogy őskori rokonaink táplálkozás céljából darabolták fel fajtársaikat.
A leleteken megjelenő bevágások sokban hasonlítanak a környéken talált állati maradványokon is jelentkező sérülésekre, a kutatók ezért gondolják, hogy a neandervölgyiek kannibálok lehettek. Hasonló “vádak” korábban is felmerültek, eddig azonban nem sikerült bebizonyítani az elképzelést. Egy olaszországi lelet kapcsán például később kiderült, hogy a csontokon talált sérülések hiénáktól származnak. A kutatók éppen ezért most sem zárják ki, hogy a vágások valamilyen ragadozóállat, vagy éppen egy ismeretlen temetkezési rítus nyomai legyenek.
A frissen előkerült neandervölgyiek a szénizotópos kormeghatározás alapján időszámításunk előtt 40 ezer körül élhettek. A emberfélék egy barlangba hordták a zsákmányaikat, a fajtársaiktól származó csontok is itt kerültek elő.
A lelőhelyen egyéb maradványokat is találtak, melyeken más sérülések láthatóak. Ezeket a csontokat valószínűleg kőeszközök elkészítéséhez használták fel. A jelenség nem ritka, a Goyet-i barlangban azonban nem csak állatok, hanem neandervölgyiek csontjait is alkalmazták a kövek csiszolásához – ez pedig kifejezetten szokatlan.
Azt nem tudni, hogy ha az emberfélék valóban elfogyasztották rokonaik húsát is, akkor azt miért tették. Lehetséges, hogy a jelenség hátterében éhínség, vagy valamilyen szertartás állt.
A neandervölgyiek kannibalizmusának bizonyítékai eddig Spanyolországban és Franciaországban kerültek elő, a Tübingeni Egyetem kutatói most az eddigi legészakibb nyomokat találták meg.
(Via: Popular Science)
