A csontokból készített fuvolákat Németország déli részén, a Sváb-Alpok egyik barlangjában tártak fel az Oxfordi és Tübingeni Egyetem kutatói.
őskor
Antropológusok szerint a legalább harminchétezer éves mészkőfaragvány lehet az emberiség legősibb nemi szerv ábrázolása.
Háromszázmillió éves, fosszílizálódott erdőre bukkantak Illinois államban.
A régészek szerint az egyik legelső tűzrakóhelyet fedezhették fel a Dél-afrikai Köztársaságban.
Műholdfelvételek és számítástechnika segítségével kutatja őskori települések helyszínét a Harvard Egyetem egyik tudósa.
Mivel 165 millió évvel ezelőtt dinoszauruszokon élősködött, szájszervét leginkább fűrészekhez lehet hasonlítani.
Egy kínai szénbánya alól "került elő" a megdöbbentő felfedezés.
Egy genomikai cég pár nyálcseppből tudja vonni a következtetést, ki mennyire rendelkezik prehisztorikus gyökerekkel.
Csiszolt kőkorszakból szármató földanya-ábrázolást találtak francia régészek az északnyugat-franciaországi Somme folyó partján.
Őskori településeket, temetőket, kutakat tárt fel egy lengyel régészeti expedíció az elmúlt öt év során az észak-kuvaiti sivatagban.
Egy 77 ezer éves ágyneműben a legrégibb rovarriasztó anyagokra bukkantak.
3-4 millió évvel ezelőtt élt ősünk az Australopithecus afarensis hangképző szerveit rekonstruálta egy holland szakember.
A Neander-völgyi ember elsőként találta fel, hogy miként lehet hasznosítani a mamutcsontokat "építőanyagként".
Ötzi jobb szeme feletti vágás hozzájárulhatott a rézkori vadász gyors halálához - állítja egy osztrák tudós.
Az emberi erőszak legrégebbi esetéről tanúskodik az az ősi koponya, amelyet Kína déli részén fedeztek fel.
Fémtestben éled újjá a hatvanmillió éve kihalt őshüllő. A "titáni boa" bár ijesztő, mindenki számára fontos üzenetet hordoz.
Olyan emberős csontvázakat találtak Dél-Afrikában, amelyeken hártyavékony bőrréteget mutattak ki.
A Neander-völgyi ember Európában elsőként "Görögországban", a Meganíszi-szigetén telepedett meg.
Ljuba és Hroma, a Szibériában előkerült két mamutbébi titkait fürkészték ki az Egyesült Államokban CT-vizsgálat segítségével.
Genetikai kutatások megerősítették, nem túlzott az ősember, amikor foltos lovakat festett a barlangok falára.
Kanadai kutatók az ősi ormányosok fogzománcát elemezték. Szerintük az enyhe klímaváltozás és az ember lehetett végzetes hatással a mamutok életére.
Rendőrségi módszerekkel rekonstruálták egy 7500 évvel ezelőtt élt északi fiú fejét.
Zömök testükkel ugyan nem futottak gyorsan, de a lankás tájakat fizikailag uralták.
Az emberiség tán legrégebbi "műtermére" bukkantak Dél-Afrikában.
