Getty Images
Belföld

Mi az, amihez joga van a munkavállalónak, de csak a legritkább esetben él vele?

A legtöbb munkavállaló teljesen alárendeli magát a munkáltatójának. Ezáltal egy sor olyan szituációban nem áll ki magáért, ahol minden joga meglenne ahhoz, hogy ellent mondjon. Ilyenkor jön jól, ha még idejében jogi segítségnyújtást kérünk, hogy az ügyvéd kibogarássza a paragrafusok közül, pontosan mit tehetnek meg velünk és mit nem. A szakemberek segítségét pedig már csak azért is érdemes igénybe venni, mert bizony munkavállalói oldalon is fennállnak olyan jogok, amelyekről nem is álmodnánk.

Ne legyen kétségünk, amikor valaki egy új munkahelyre megy, a legritkább esetben olvassa át á-tól cettig a munkaszerződését. Sok esetben ennek nincs is hosszútávon semmilyen következménye, a legfontosabb információkat úgyis mindenkit tudja, ideális esetben pedig a munkáltató és munkavállaló éveken át működik együtt a legnagyobb összhangban, fütyülve arra, mi is van egészen pontosan a papírokban leírva. A probléma akkor jön, ha adódik valamilyen vitás kérdés, a magát a munkáltatója alá rendelő munkavállaló pedig nem mer élni olyan eszközökkel, amelyekhez egyébként minden joga meg lenne.

A munkavállaló szempontjából az egyik legkardinálisabb kérdés mindig a munkaidő időtartama, és az ezzel kapcsolatos esetleges változások. Ezzel kapcsolatban Dr. Ferencz Jácint ügyvéd arról tájékoztat mindenkit, hogy a túlóra éves maximális mértéke a Munka Törvénykönyvében meghatározásra került, de ha ezt a munkáltató túllépi, azt általában soha nem követi valódi szankció. Ennek értelmében az önként vállalt túlmunka is kiszolgáltatott helyzetet eredményez a munkaviszonyokban, ahol a már említett alá-fölérendeltség miatt nehéz az önkéntesség értelmezése. Ugyanez a helyzet a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetésével vagy a munkaköri leírások hiányával is. Ha a munkaidő-nyilvántartást a munkáltató nem megfelelően vezeti, egy esetleges jogvitában a munkavállaló nagyon nehéz bizonyítási helyzetbe kerül.

Kapcsolódó
Sosem lesz már olyan az irodai munkavégzés, mint 2020 előtt
Dr. Sipka Péter ügyvéddel jártuk körbe, miként változott a munkajog a home office elterjedésével.

Így tehát akkor teszi a legnagyobb szívességet magának a munkavállaló, ha – akár jogi segítségnyújtás igénybevételével – előzetesen informálódik arról, pontosan milyen kondíciókkal foghatja őt túlórára a munkaadója, és még idejében felszólal, ha kimerül ez a keret.

Az ügyvéd szerint a fentihez hasonlóan kifejezett joga a munkavállalónak, hogy munkáltatói felmondás esetén a (felmondási idő felére történő) munkavégzés alóli mentesítés az ő kérésének megfelelő időpontban történjen, erről viszont nagyon kevesen tudnak, így a tapasztalat is az, hogy nem is él szinte senki ezzel a lehetőséggel.

Jogos a kérdés

Az élet minden területén jogviszonyok vesznek körbe minket: amikor házasodunk, eladunk vagy veszünk valamit, és akkor is, amikor munkahelyet váltunk. Egy ügyvéd bármikor jól jöhet. Épp emiatt lenne fontos, hogy minél több ember olyan kapcsolatot alakítson ki egy ügyvéddel, amelyben jogos kérdéseire szakszerű, részletes választ kaphat, és a lehető legkedvezőbb megoldáshoz segíti őt. Ezért hívta életre az ügyvédi hivatásrend a „Jogos a kérdés!” jogi ismeretterjesztő- és jogtudatosságot fejlesztő kampányát, amelyben segítünk megválaszolni a család-, ingatlan- és munkajogi kérdéseket, illetve megtalálni azt az ügyvédet, aki képviselheti az érdekeinket.

További cikkek a témában.

Érdemes a jelenséget megvizsgálni a másik oldalról is, hiszen hiába él a legtöbbek fejében úgy a reláció, hogy a munkáltató uralkodik a dolgozóin, a gyakorlatban léteznek olyan szituációk is, ahol a munkáltatónak megvan a joga valamihez, ám azzal a legritkább esetben tud csak élni. Dr. Ferencz Jácint ügyvéd itt leginkább az igazolatlan hiányzásokra és a keresőképtelen állapottal való visszaélésekre gondol, amelyek megfogalmazása szerint a legnagyobb problémát jelentik. Ha ugyanis valakit a háziorvosa keresőképtelenné nyilvánít – a jelen járványhelyzetben akár egy telefonhívás alapján –, a munkáltató igencsak nehezen tudja bizonyítani ennek ellenkezőjét, még ha az köztudomású is. Ennek kivédésére alkalmazzák sok helyen a „jelenléti prémiumot”, ami azonban csak látszatmegoldást jelent, ráadásul tényleges keresőképtelenség esetén az egyenlő bánásmód elvét is sérti.

Fontos, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalásról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Mivel a munkaviszony általában tartós jogviszony, mindkét fél elemi érdeke, hogy a munkaszerződésben foglaltak úgy legyenek megfogalmazva, hogy a felek tényleges megállapodását tükrözzék és mindkét fél részére megfelelő védelmet nyújtsanak. Munkáltatói oldalon az egyes munkakörökre specializált munkaszerződések elkészítését, munkavállalói oldalon a szerződés pontos értelmezését, az alkupozíció meghatározását segítheti a szakszerű ügyvédi tanácsadás.

Szintén érdemes ügyvédi segítséget igénybe venni a munkaviszony megszüntetése előtt is, ugyanis a megszüntető nyilatkozat (közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás) szakszerű elkészítése, valamint az ehhez fűződő kockázatok értékelése jelentős kártérítési kötelezettséget előzhet meg.

Szponzorált tartalom

A cikk a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával készült.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.